Patakvölgyben, fennsík alatt, megyék, járások, nyelvhatárok találkozásánál fekszik Kuntapolca.
Kevés olyan látványosan szép része van Szlovákiának, mint a Gömör–Szepesi-érchegység és a Szepes–Gömöri-karszt találkozásának vidéke, gazdaságilag azonban hátrányos helyzetű. A Csetnek patak völgyében, a Pelsőci fennsík alatt, két megye, két járás találkozásánál, a magyar-szlovák nyelvhatáron található egy kedves falucska, Kuntapolca (Kunova Teplica). A hátráltató tényezők, a magas munkanélküliség és a peremvidékiség ellenére is sikereket tudhatnak magukénak az itt élők: apró lépésekkel haladnak, folyamatos a munka, vannak ötletek, tervek és jövőkép
Egyenesbe hozni a falut
Két és fél választási időszakkal ezelőtt elég nehéz helyzetben volt a település, hatalmas adósságot görgetve maga előtt. Időközi választásokat kellett kiírni, mert a korábbi polgármester egészségi okok miatt lemondott. Ekkor választották meg a kuntapolcaiak Gyenes Drenko Évát polgármesternek, aki a legutóbbi voksoláskor, 2018-ban is bizalmat kapott a lakosságtól.
„Nehéz kezdés volt, talpra kellett állni, egyenesbe kellett hozni a község gazdálkodását, elkezdeni az adósságtörlesztést, persze, közben működtetni kellett a falut. Igen határozott megtakarításokkal, fegyelemmel néhány év alatt törlesztettük az adósságot, utána foghattunk neki végre fejlesztésnek. Régen terveztük már a falu utcáinak aszfaltozását, ezt most sikerült is elvégezni. Az óvodánk külső és belső felújítása és felszerelése, a községháza modernizálása, a kultúrház tetőjavítása, az autóbuszmegálló építése, a községháza előtti park kialakítása, a rendbe rakott temető, annak megerősített fala, a ravatalozó teljes felújítása, amely befejezés előtt áll, már azt mutatják, nincs lehetetlen, mindent meg lehet csinálni” – mondja Gyenes Drenko Éva.
Fejlesztési koncepció
A polgármester szerint Kuntapolcának az a legnagyobb gondja, hogy helyben kevés a munkalehetőség, magas az állásnélküliek száma, és sokaknak csak a helyi közmunkaprogramban tudnak segíteni. „A vasöntöde, úgy tudom, most legfeljebb 15-20 helybelinek ad munkát, de a jól működő mezőgazdasági vállalkozásban is dolgoznak páran. Annak tudnék örülni, ha újra beindulna a gyártósor a magnezitüzem összeszerelő csarnokában. Erre állítólag lehet esély a közeljövőben” – magyarázza. Gyenes Drenko Éva a falu vasöntői múltjára, a természeti adottságokra, a hagyományokra építve szeretne kidolgozni egy fejlesztési koncepciót. Azt vallja, hogy kerékpárutak létesítésével, a természetjárás, az aktív pihenés és a sportolás lehetőségeinek kialakításával, valamint az évenkénti fesztiválok, hagyományőrző rendezvények megszervezésével lehetne a vidéken elindítani az idegenforgalmat. Kuntapolca jelenleg a DOMICA helyi akciócsoport tagja, ez a szervezeti hátteret ad, és segíthet a tervek megvalósításában. A falut érintik a Gótikus út és a Vas útja elnevezésű turisztikai útvonalak, kataszterében természetvédelmi terület található számos karsztos jelenséggel. Ezekre koncentrálva alapoznák meg az idegenforgalom fejlesztését.
Munka, tervek, álmok
„A jövőbeni tervek csak akkor valósulhatnak meg, ha a falunk teljesen rendben van. Most folyik a közvilágítás modernizációja, a közbiztonságot hét térfigyelő kamera vigyázza, a közmunkások rendben tartják a közterületeket, a korábbi fizetési fegyelmezetlenségek miatti gondok is elhárultak a szociális lakásoknál. Kezdünk egyenesbe jönni. Van már játszótér a faluban, és működik a könyvtárunk is. A helyi neves öntőmester, Tohol János bácsi hagyatékából származó tárgyak kiállítását újrarendezzük, a falu jeles krónikása, fotósa Mušinský Elemér bácsi fotóhagyatékát is szeretnénk megőrizni, bemutatni. A templom felújítása is nagy álom. Természetesen vigyáznunk kell a falunak nevet adó forrásra és a Zúgó barlangra is” – hangsúlyozta a polgármester.
A helyi nyugdíjasklubra és az önkéntestűzoltó-csapatra is büszke, a tűzoltók például az utóbbi években minden versenyen részt vesznek, jó eredményekkel szerepelnek a régió megmérettetésein, és Kuntapolca is szervez egy tűzoltóversenyt. A nyugdíjasok, ha kevesen is vannak, de erős közösséget képeznek. A roma kultúra megerősítését is fontosnak vélik Kuntapolcán, a lakosságnak közel hatvan százaléka roma: egy részük magyar, más részük szlovák anyanyelvű.
Amit a krónikák mesélnek
Kuntapolca a nevét egy állandó hőmérsékletű vízforrásról kapta, amely a falu déli részén, egy sziklás domboldal alatt ered. 1243-ban, a tatárjárás utáni ország újraszervezéskor Toplucha néven említik először, de már korábban is lakott vidék volt. Vasöntödéiről, hámorairól már a 18. századból vannak említések.
Egyik híres szülötte Madarász András vasiparos, Madarász Viktor festőművész édesapja, aki Kuntapolcán a Concordia társulás egyik vasművét alapította. Ismert személyiségek még a gyártulajdonos Szontágh Aladár, egykori királyi főbányabiztos, Drenko József barlangász, Mušinský Elemér helytörténész és Tohol János öntőmester.
1805-ban épített evangélikus temploma a peremvidék magyar nyelvű evangélikus gyülekezetét szolgálja. Első világháborús emlékműve míves munka.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.