Forradalom, szabadságharc, felkelés. Szép, hangzatos és hősies, de mindig szenvedés, sérülés vagy akár halál a kísérőjük. Vannak viszont a hagyományosnál sokkal jobb módjai is a szabadságharcnak, mutatjuk ezeket.
1. Előzzük meg a bajt
A forradalom nem egyik napról a másikra tör ki, egy állandó, hosszabb folyamat vége. Lehet okolni a pártokat, hibáztatni más országokat, szervezeteket, személyeket, de azért lássuk csak be: mi vagyunk a felelősek azért, hogy kik képviselnek bennünket, hogy kiknek adunk hatalmat. Akkor is, ha szavazunk, akkor is, ha nem.
2. Olvassunk
Hogy a világgal, annak működésével tisztában legyünk, olvassunk. Nem kell mindig csak a híreket, hírportálokat bújni, a történelemből, a nagy gondolkodók műveiből is sokat tanulhatunk. Ha azt gondoljuk, hogy mindent értünk, akkor valamit nem csinálunk jól. Hiszen van is egy ilyen mondás, hogy minél többet tudunk, annál inkább rájövünk, hogy milyen kevés a tudásunk.
3. Beszélgessünk
Az olvasás mellett elengedhetetlen a forradalom vívásában, megelőzésében az is, hogy beszélgessünk. Ne fecsegjünk, hanem igenis vitassuk meg egymással a világ dolgait, a nézeteinket, álljunk ki a véleményünk mellett, és érveljünk. Hallgassuk meg a másikat, próbáljuk megérteni. Véleményeltérés esetén ne veszekedjünk, hanem vitázzunk, értelmes emberek módjára.
4. Ne legyünk tétlenek
És ne mérgelődjünk magunkban. Annak sok értelme nincs, csak magunkat idegesítjük fel ezzel, és könnyen magunkba fordulhatunk. A szabadságunkért tenni kell, észszerűen, hiszen ha változtatni akarunk a jelenlegi helyzeten, azt ne másoktól várjuk.
5. Ne használjunk fegyvert
Az észszerű szabadságharchoz az is hozzátartozik, hogy ne használjunk fegyvert. Soha. Semmilyent. Mert azzal nem leszünk különbek azoknál, akik ellen harcolunk. És a történelemből már jól tudjuk, hogy a fegyveres csatákban kevés a nyertes. Ha van egyáltalán.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.