Lányok, van mit tanulni

Fiatal koromban riportot akartam írni arról, hogyan működik az apróhirdetéses ismerkedés. Az volt a terv, hogy egy barátnőm fog ismerkedni, én pedig egy közeli asztaltól figyelek, de mivel az első alkalomkor csak egy távolabbi asztal jutott és az egész akcióból szinte semmit nem láttam, hallottam, eldöntöttem, hogy majd én. Egy szlovák lapban hirdettem, az ismerős szerkesztő gyűjtötte össze a hirdetőirodájukba nekem érkező leveleket. Beismerem, hamis nevet adtam meg, s magamról csak annyit írtam, hogy egyetemet végeztem, dolgozom, és nincs időm másképp ismerkedni. Képet nem mellékeltem, de kértem. 
Nos, nagyon érdekes válaszok érkeztek. Többen írták, hogy biztosan nagyon ronda lehetek, ha főiskolai végzettséggel sem tudok férjet fogni. Mások meg azt, hogy biztosan beképzelt vagyok, azért nem kellek senkinek. Persze nekik se, csupán ki akarták fejezni a véleményüket, amelyből áradt az önbizalom. A képek? A legemlékezetesebb egy fess fiút ábrázolt. Vőlegényruhában, merthogy az esküvői képéről volt lazán letépve. Végül találomra kiválasztottam egy jelentkezőt és megegyeztünk, hogy találkozunk. Azt terveztem, rögtön az elején megmondom, hogy újságíró vagyok, és megkérem, vállalja az apróhirdetéses ismerkedésről szóló beszélgetést. 

Negyedórát szobroztam a kávéház előtt, mire bentről kijött egy férfi, aki egy cseppet sem hasonlított az elküldött fotóra, és nevetve mondta: „már húsz perce itt vagyok, láttam bentről, hogy te vagy az egyetlen, aki vár valakit, hát gondoltam, csakis engem, és jókat szórakoztam azon, hogy mennyire izgulsz, vajon eljövök-e”. Ezek után elment a kedvem a beszédtől, de bementem vele, mert éreztem, hogy ezt a tapasztalatot nem lehet elszalasztani. 

A nálam legalább 20 évvel idősebb, kissé ápolatlan férfi szólt, hogy rendeljek magamnak. De csak valami vizet. Aztán legalább tíz percig arról monologizált, hogy ő milyen okos, sikeres, egyszóval főnyeremény egy nőnek. Közben feltűnően odafordult az összes nőhöz, aki belépett, sőt kommentálta is, hogy jó pipik. Nekem annyit mondott, hogy több vizet ne rendeljek. Riport ide vagy oda, ekkor hagytam ott.

S a férfiönbizalom legújabb esete? Fellépés volt kicsi unokám óvodájában. A kislányok majd megszakadtak a dalolástól, a kisfiúk, unokámmal egyetemben úgy álltak ott szótlanul lecövekelve, mintha akkor pottyantak volna oda egy másik bolygóról. Utána az unokám megkérdezte tőlem, hogy miért voltam ott az ovikában. Hát meg akartam nézni, hogyan szerepelsz! 

Ezen kicsit elgondolkodott, majd büszkén megszólalt. És ugye, milyen jól szerepeltem?!