EB: bírság jöhet a jogállamiság megszegéséért

Věra Jourová, az újonnan megalakuló Európai Bizottságban – a testület felállását decemberben kellene jóváhagynia az Európai Parlamentnek – a jogállamisági mechanizmusért, a demokrácia védelmééért és a dezinformációkkal összefüggő kérdésekért fog felelni. 

Keményebb fellépés

„Sokkolva olvasom, hogy napról napra több bíróról és ügyészről derül ki Szlovákiában, hogy alvilági személyekkel állt kapcsolatban. Ez teljesen felháborít, s a problémával haladéktalanul kezdeni kell valamit” – mondta lapunknak a cseh biztos azon bírókra és ügyészekre utalva, akikről kiderült, rendszeresen kommunikáltak a Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolásával gyanúsított Marián Kočnerrel. 

Jourová megjegyezte, Peter Pellegrini kormányfővel személyesen is tárgyalt, s megígérte neki, Brüsszel segít Pozsonynak olyan törvények kidolgozásában, amelyek megakadályozhatják, hogy ilyesmi a jövőben előforduljon. „Konkrét törvényt nem dolgozhatunk ki Szlovákia helyett, de nem hivatalosan elmondhatjuk véleményünket a készülő jogszabályokról és tanácsot adhatunk abban, milyen irányban kellene elmozdulnia a törvényeknek annak érdekében, hogy az ilyen esetek a jövőben ne forduljanak elő, s ha már előfordulnak, akkor egyszerűbb legyen a vétkezők elleni fellépés” – mondta az Új Szónak Jourová, hozzátéve: a kérdés rendkívül kényes, ugyanis a bírók és az ügyészek nemcsak Szlovákiában, hanem számos más uniós tagállamban is speciális védelemben részesülnek. Ám a biztos szerint ez a védelem nem akadályozhatja vagy fékezheti az ellenük indított eljárást olyankor, amikor reálisan felmerül a gyanú, kétes személyekkel tartják a kapcsolatot vagy törvényt sértenek. 

Kevesebb pénz az uniótól

Az Európai Bizottság a cseh biztos szerint továbbra is dolgozik egy olyan mechanizmuson, amelynek köszönhetően Brüsszel megvonhatná az uniós támogatás egy részét olyan államoktól, amelyek megsértik a jogállamiságot vagy amelyek az Európai Bíróság döntését sem hajlandóak tiszteletben tartani. Ez ellen éppen Budapest tiltakozik a legvehemensebben.

„Magyarország és Lengyelország példája igazolja, hogy különböző szóbeli vagy írásbeli büntetések már nem elegendőek, s igenis ki kell találni egy rendszert, amely az uniós pénzek megvonását is lehetővé teszi. Természetesen mindezt úgy kell megoldani, hogy az az adott ország állampolgárait a lehető legkisebb mértékben érintse” – állítja Jourová. Azt, hogy mikorra készülhet egy ilyen tervezetnek legalább az első változata, egyelőre nem akarta elárulni, a bizottság viszont saját bevallása szerint intenzíven dolgozik a módosításon.