38 éves edzővel vezet a Granada a Barcelona és a Real Madrid előtt

A történet még két éve, 2017 tavaszán kezdődött.

„Nem várom el a szurkolóktól, hogy boldogok legyenek. Én sem vagyok az, és a vezetők sem azok. Tisztában vagyok vele, hogy a jelenlegi helyzet mindenkinek fáj, de a klubra fényes jövő vár. Lehet, hogy ezt ma még sokan nem látják, de őszinte ember vagyok, még soha életemben nem hazudtam: egy profi futballklub felépítésén dolgozunk, csak egy kis időt kérünk” – mondta Tony Adams 2017. április 16-án este, miután csapata, a Granada hazai pályán 3–0-s vereséget szenvedett a Celta Vigótól.

A kőkemény valóság

A lefújás pillanatában Adams arra kérte a játékosokat, hogy menjenek oda a Los Cármenes-stadion közönsége elé, és tapsolják meg a szurkolókat. A valamivel több mint 13 ezer szurkoló többsége akkorra már régen hazament, akik pedig maradtak, kifütyülték a játékosokat. A Granada ekkor már hét forduló óta volt nyeretlen, és megállíthatatlanul haladt a kiesés felé, ami a szezon végén be is következett.

„Legalább a pénzünk felét visszaadhatnák” – dühöngött az egyik szurkoló hazafelé menet. A stadion lelátóin több helyen is megjelent a „Directiva, dimisión!” transzparens, ami a vezetőség azonnali lemondását követelte. Jiang Lizhang kínai üzletember 2016 januárjában 37 millió euróért vásárolta fel a Granadát a híres Pozzo-családtól. Lizhangnak nagy tervei voltak a klubbal, amely 2016 nyarán a spanyol berkekben jól ismert, totális futball elveit hirdető Paco Jémez kinevezésével próbálta nyomatékosítani, hogy nem epizódszereplőként tekint magára a 2016/2017-es idényben. A kőkemény valóság azonban más forgatókönyvet írt.
A Granadának 106 játékosa volt abban az idényben az első, a második és az U19-es csapatot együttvéve, de ebből csak 44-en (a keret 41 százaléka) tartoztak ténylegesen a klubhoz: az első csapatból 13-an kölcsönben szerepeltek a Los Cármenesben, mások pedig a Pozzo-család tulajdonában lévő együttesektől érkeztek Granadába. Paco Jémez mindössze egy hónapig húzta a kispadon, majd Lucas Alcáraz váltotta, aki decemberben (!) megszerezte a csapat első bajnoki győzelmét, de 2017 áprilisában neki is mennie kellett.

Ekkor döntöttek úgy a Granadánál, hogy a szezonból hátralévő meccseken a már öt hónapja a vezetőségben dolgozó Tony Adams irányítja a csapatot. Adams kinevezése sokakat megbotránkoztatott, mivel korábban csak a Portsmouth-nál és az azeri Gabala együttesénél volt vezetőedző néhány hónapig. „Ha Angliában nem működött, akkor itt sem fog” – írta a Marca, miután Adams 4-4-2-ben állt ki a Celta Vigo ellen. Más egyszerűen csak idejétmúltnak nevezte. Adams végül mind a hét meccsét elveszítette, ám a fent idézett nyilatkozata miatt mégis emlékezetes maradt, pláne most, hogy a legjobbak közé visszatért Granada tíz forduló után vezeti a spanyol bajnokságot.

A változás szele

A 2017-es kiesés után Lizhang elnök Adamséhez hasonló szónoklattal állt ki a szurkolók elé. Tanulást, építkezést és eredményeket ígért, de a Granada a másodosztályban is folytatta a vergődést. A 2017/2018-as idényben csak a tizedik lett a csapat, amely összesen 29 játékost vásárolt és adott el abban az évben, a kispadon pedig három edző, José Luis Oltra, Pedro Morilla és Miguel Ángel Portugal váltotta egymást a 42 forduló alatt. A káosz közepette azonban sorsfordító változások történtek a vezetőségben: Lizhang kétévnyi klubelnöki tapasztalattal a háta mögött úgy döntött, hogy jobb, ha szakemberekre bízza a klub irányítását. Így hát felvette maga mellé tanácsadónak az Atlético Madrid korábbi tanácsadóját, Ignacio Aguillót és a Villarreal egykori ügyvezető igazgatóját, Antonio Cordont, akiknek vezetésével sokkal racionálisabb keretek között kezdett működni a Granada.

38 éves edzővel menetel a Granada

Azt pontosan nem tudni, hogy 2018 nyarán kinek a fejéből pattant ki Diego Martínez szerződtetése, de az szinte biztos, hogy arany betűkbe foglalják majd a nevét a klub történelemkönyvében. Martínez a Celta Vigónál kezdett futballozni, de már 20 évesen visszavonult, hogy az edzősködésre fókuszálhasson. 2004-től az Arenas csapatánál dolgozott, eleinte az utánpótlásban, majd vezetőedzőként, 2007 és 2009 között pedig a Motril együttesét irányította.

A fiatal, feltörekvő edző 2009-ben kapta meg az első komoly lehetőségét, amikor Monchi a Sevillához hívta. Kezdetben a C csapatot irányította, majd az első csapat asszisztense lett, végül pedig a B csapatnál kötött ki, amellyel 2016-ban feljutott a másodosztályba. A 2017/2018-as szezonban az Osasunánál dolgozott, de miután egy ponttal lemaradtak a rájátszást érő helyekről, Martínez távozott.
Martínez a Granadával a második helyen ért célba a 2018/2019-es idényben, amivel automatikusan kivívta a jogot, hogy a legjobbak között szerepeljen. A még mindig csak 38 éves edző azokkal a harcostársaival menetel az élvonalban, akik évekkel ezelőtt ingyen érkeztek a klubhoz, és most hallatnak magukról először. A Granada legnagyobb sztárja a 34 éves Roberto Soldado, akit a török Fenerbahcétől hoztak vissza Spanyolországba, hogy rutint kölcsönözzön a csapat játékába. Az újonc dolgát ráadásul csak tovább nehezíti, hogy a tavaly nyári nagy jövés-menés után a liga 35,5 millió euróban korlátozta a klub fizetésekre fordítható keretét, ami így jelenleg a harmadik legalacsonyabb a bajnokságban.

Él a remény

Lizhang konglomerátumának célja, hogy a „HOPE2030” kampány keretében a befolyása alá tartozó öt klub – a Granada mellett az olasz Parma, a portugál Tondela, valamint a kínai Csungking Lifan és Shanghai Sunfun – „egyesítse a kínai és a világfutballt”, és eközben mindenki jól megtömje a zsebét. Kétségkívül, ennek a nagyratörő tervnek jelenleg a Granada a legfényesebben ragyogó csillaga, amely tíz forduló után a Barcelonát és a Real Madridot megelőzve vezeti a spanyol bajnokság tabelláját.

Az érdemből pedig semmit sem von le, hogy a két csapat a december 18-ra halasztott El Cláscio miatt egy meccsel kevesebbet játszott, hiszen az ötödik fordulóban a Granada pont a Barcelonát verte hazai pályán 2–0-ra úgy, hogy a második félidőben már Lionel Messi is a pályán volt, a katalánoknak mégis mindössze egy kaput eltaláló lövések volt a 90 perc alatt (az xG, amely nem a helyzetek számát, hanem azok minőségét méri, 1,86–0,56 volt a Granada javára). Mindezek ellenére Diego Martínez visszafogottan nyugtázta az eddigi eredményeket. „A tabella? Időpocsékolásnak tűnik még csak ránézni is” – mondta.

A Granada-szurkolók viszont melldöngetve nézhetik, hiszen 46 év után először az ő csapatuk nevével kezdődik a spanyol bajnokság.