A pénzügyminiszternek magyarázatot kell adnia az állami pénzszórásra

Az előző pénzügyminiszter, Peter Kažimír korábban azzal kecsegtetett, hogy 2018 lesz az első olyan év, amelyre nem vonatkoznak az adósságfékről szóló jogszabály szankciói. Szlovákiában 2011 őszén fogadták el az adósságfék bevezetéséről szóló alkotmánytörvényt, amelynek fő feladata a mértéktelen állami pénzszórás megakadályozása. A 2012 márciusában életbe lépett jogszabály a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított 60%-ban szabja meg az államadósság plafonját, azonban már 49%-os szintnél is a mindenkori pénzügyminiszternek hivatalosan meg kell magyaráznia a törvényhozóknak, miért nőtt az adósság.

„A korábban közzétett adatok szerint az államadósság tavaly a GDP 48,9 százaléka volt, vagyis a pénzügyminiszternek most először nem kellett volna magyarázkodnia. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat azonban már idén tavasszal figyelmeztetett arra, hogy pontosítja az adatokat”

– nyilatkozta Katarína Muchová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője.

Az erről szóló jelentést most hétfőn tették közzé. Eszerint a GDP-arányos államháztartási hiány tavaly nem 0,7% volt, mint azt eredetileg jelezték, hanem 1,06%. A növekedéshez az atomerőművekkel és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kiadások megugrása járult hozzá. Ezt figyelembe véve az államadósság 0,5 százalékponttal 49,4%-ra nőtt, vagyis Kamenický mégsem kerüli el a számvetést. A pénzügyminiszternek azt is el kell majd magyaráznia a törvényhozásban, hogy milyen lépéseket tervez az adósság csökkentésének az érdekében.

„Gondok lehetnek az elkövetkező években is, hiszen az említett 49 százalékos határ a jogszabályok szerint jövőre 48 százalékra csökken, miközben az elkövetkező évekre szóló előrejelzések szerint újra csak hajszálnyival lesz az államadósságunk ezen szint alatt, miközben a gazdaság lassulása miatt tovább romolhat a helyzet” – nyilatkozta Muchová.