Két évtizede még dróton lógtunk a neten, mostanra pedig nemcsak a kábelt, hanem a szolgáltatók szerint a korlátokat is hátrahagytuk, és jön a még gyorsabb, ügyesebb, szerteágazóbb hálózat. Várjuk?
Enyhén fogalmazunk, ha azt állítjuk, hogy alapvetésként tekintünk a vezeték nélküli, azaz a wifihálózat meglétére, hiszen már néhány évvel ezelőtt egy felmérés válaszadóinak 18 százaléka állította: egyszerűen nem tudna élni nélküle. Ez a technológia most húszéves, ám globálisan már több mint 13 milliárd készülék képes csatlakozni hozzá, és a felhasználói szokásokból ítélve: ha lehetséges, akkor elég valószínű, hogy meg is történik a csatlakozás. Sőt, úton hotspottól (avagy hozzáférési ponttól) hotspotig a mobilinternet biztosítja a folytonos online-t.
Csomag és kihasználtság
Mindezért persze tenni és fizetni kell, tudják ezt jól a szlovákiai háztartások több mint 79 százalékában (2017-es adat), amelyek előfizetői a vezetékesnek, továbbá a 16 és 74 év közöttiek 64 százaléka, akik már két éve is rendelkeztek mobilinternettel. Szaktudás hiányában nem is olyan egyszerű eldönteni, hogy melyik szolgáltatót érdemes választanunk, mert ehhez ismerni kell az éppen aktuális lefedettségi adatokat, azt tehát, hogy az ország mely részében milyen erősségű jelet és gyorsaságú kapcsolatot biztosítanak. És csak ezután kezdhetünk gondolkodni azon, hogy vajon melyik tarifacsomag a legmegfelelőbb a számunkra: szükségünk van-e még vezetékes telefonra, hány csatornát néznénk a tévében, milyen gyors legyen az otthoni internet, és mire akarjuk használni a mobiltelefonunkat (kell-e annyi perc, SMS, adatforgalom). Ha egy többkomponensű csomagot szeretnénk választani, gyakorlatilag igen komoly matekozással láthatjuk csak át, mi éri meg a leginkább, és még így is fennáll a veszélye annak, hogy végül nem fogjuk kihasználni a csomagot (hanem a szolgáltató használ ki bennünket).
Digitális kényelem
A tendenciákat figyelve mindinkább érezhető, hogy az otthon fogalmához a kényelmes ágy vagy a hangulatos nappali mellett mindinkább hozzátartozik a gyors internet megléte is, amelyen szinte automatikusan a drótnélkülit értjük. Ehhez pedig kell egy jó router (hálózati eszköz), no és persze a megfelelő sebességű internet kell, ez utóbbi befizetésekor pedig oda kell figyelnünk nemcsak arra, hogy az adott szolgáltató milyet kínál, hanem arra is, hogy konkrétan a mi címünkön mit tesz lehetővé a hálózati kiépítettség. Laikusként általában egyszerűen az az elvárásunk az internettel szemben, hogy legyen gyors, azt azonban nem árt tudni, hogy a maximumsebességet a legtöbben már most sem használják ki. A születésnapos wifi új, 6-osként meghatározott generációja tehát nem feltétlenül a sebességmaximum elméleti növelésével hozhat javulást, hanem esetleg azzal, hogy jobban el tud majd bánni egyszerre több készülékkel és az adattorlódással. Mielőtt tehát befizetünk egy nagyobb sebességgel kecsegtető csomagra, nézzünk utána a hálózat kapacitásainak, vizsgáljuk meg jobban a routerünket, és számoljuk meg, hány készülékkel akarunk csatlakozni. Ha ötfős családunkban mindenki számítógépezik és mobilozik is, továbbá okostévénk meg egyéb ketyerénk is akad, akkor biztosan kényelmesebb lesz az újabb technológiával élni.
Kütyü a kézben
Otthonunkból kilépve aztán csakhamar búcsút inthetünk a saját wifinek is, és az okostelefonunk már kap is a mobilinternet után (ha hagyjuk, és befizettünk rá). Az otthoni esetében kábelek hozzák és viszik az adatokat, és mi magunk (vagy esetleg a vendéglátóipari egység, esetleg a közterület fenntartója) dróttalanítja egy kisebb rádiuszban, ám a telefon a saját hálózatát használja ahhoz is, hogy a világhálóra csatlakozzon. Ebben az esetben tehát külön tájékozódni kell a lefedettségről, hiszen nagyban függ tőle a kapcsolat gyorsasága, és itt általában a forgalmi limit is komoly szempont a csomag kiválasztásakor. Ez utóbbi kapcsán talán a legegyszerűbb felmérni az igényeinket: ha az otthoni (munkahelyi stb.) mellé kiegészítésként használnánk, a kisebb csomag is elég lehet, ha viszont csak így érjük majd el a világhálót, érdemesebb nagyobbat választani. Az eszközök többségének pedig alapfunkciója kimutatni, hogy az elmúlt hónapban mennyit fogyasztottunk; ez is jó kiindulópont lehet. Ami pedig a gyorsaságot illeti, itt sem árt megnézni, mire képes egyáltalán a meglevő, vagy beszerezni kívánt készülékünk.
Egyre több G
A mobilinternet különböző generációit nemes egyszerűséggel G betűkkel jelölik: jelenleg a 4G a széles körben elterjedt legfejlettebb, de már mind többet beszélnek az érkező 5G hálózatról. Szlovákiában viszonylag komoly a 4G lefedettség mindegyik szolgáltató esetében. A legjobb az ország területének 97 százalékában biztosítja, a sereghajtó pedig 70 százalékát fedi, gyakorlatilag tehát megfelelő készülék és adatmennyiség birtokában a többség számára elérhető. De hogy mit is kapunk ezzel? Elsősorban gyorsabb adatforgalmat, hiszen a korábbiakkal ellentétben a 4G mobilhálózat fejlesztésekor már nem a hangalapú kommunikációt helyezték előtérbe. A 3G-hez képest itt sem csak a sebesség duplázódott: egy 3-as adótorony nagyjából 60–100 készüléket tud ellátni megfelelő internettel, a 4-es ehhez képest akár 300–400 kütyüt. A 4G tehát már képes felvenni a versenyt a vezetéken érkező internettel (de hamarabb le is meríti az elemeket és az adatkeretet is), felturbózott, 4G+ változata pedig végképp zökkenőmentes kapcsolatot biztosít, akár online filmek, játékok esetében is. De egy ponton túl már ez sem lesz elég, ekkor jön képbe az ötös.
A jövő muzsikája
Nem hozzáértők számára a letöltött adatok mennyisége nem mond sokat, ha gyakorlatiasabban állunk hozzá, akkor jobban érezhető a különbség. A 4G hálózat nagyjából kétszer olyan gyors, mint a 3G, és ez azt jelenti, hogy így 8-10 perc egy félórás, nagy felbontású videó letöltése. A 4G+ hálózaton pedig mindössze 2-3 perc, ami lehetővé teszi akár azt is, hogy zavartalanul sofőrködhessünk, ha nem látunk ki az autóból, mert a szélvédőnket kicserélik egy képernyőre, és kamerán keresztül nézzük az utcát. Az 5G pedig még ennek a többszörösét is képes teljesíteni: ami a 4G hálózatnak 10 másodpercig tart, az ennek az újabbnak 2-3 másodpercig, ott tartunk tehát ismét, hogy az egyszerű felhasználó nem annyira sokat nyer ezzel. Itt is az a jelentősebb előny, hogy sokkal több készüléket képes egyszerre kezelni, elvileg akár több mint egymilliót négyzetkilométerenként a 4G hatvanezréhez képest.
A telefonon túl
Bizonyos élethelyzetekben természetesen egyénként is megérezhetjük majd az internet egyelőre még csak érkezőfélben levő újabb generációinak előnyeit, ám ennél már sokkal többre lesznek képesek. Gondolni kell arra is, hogy a jövőben várhatóan még inkább felértékelődik a különböző okoskészülékek szerepe, és biztosítani kell számukra az egymás közötti kommunikációt is. Példa lehet erre a fejlesztés alatt álló okosautó, amelynek a kollégáitól is szüksége lesz azonnali és valóban minél gyorsabb információkra a minél hatékonyabb működéshez. Vagy egy okosotthon, esetleg komplett okostelepülés működtetéséhez sem lesz elég a személyes használatra bőven tökéletes gyorsaságú hálózat. A valós hasznosítás terepe tehát valószínűleg a dolgok internetje lesz, az tehát, amikor az ember aktív közreműködése nélkül az eszközök kommunikálnak majd egymással az ember érdekében. Ennek a nagy változással kecsegtető szép új világnak az előszelét már érezhetik azok (igen sokan és egyre többen), akik okosórát hordanak, hiszen az hipergyorsan kommunikál a telefonunkkal: jelzi például, ha hívnak, üzenetet kapunk, és továbbítja a szervezetünkkel kapcsolatos adatokat. Ebből is látszik, hogy amikor a jövő zenéjét emlegetjük az újabb generációs internet kapcsán, valójában néhány évről van szó: Szlovákiában a nyáron már megvalósult az első 5G-s videóhívás, úgyhogy ha kicsit nem figyelünk, maholnap már mi is így tárcsázunk – vagy megteszi helyettünk a kütyünk.
Félelmek, aggodalmak
Az ötödik generációs mobilinternet bevezetése előtt – mint annyi más technológiai újdonság esetében – az előnyöknél is szinte több szó esik az esetleges egészségkárosító hatásokról. Egész komoly tömegek tiltakoznak, írnak alá petíciókat attól tartva, hogy a hálózat adótornyai az emberre veszélyes szintig emelik a rádiófrekvenciás elektromágneses terek erejét. Széles körben még nem tesztelhető a hatás, hiszen még nem is elérhető az új hálózat, ám az eddigi vizsgálatok szerint nem lesz komolyabb eltérés a már most meglevő sugárzásokhoz képest, amelyekről szintén megoszlanak a vélemények, ám elvileg felesleges különösebben ijedezni.
Mit tudnak a mobilinternet különböző generációi?
Az 1G az analóg hang, a 2G a digitális hang továbbításával újított. Ezután érkezett 3G, amely a mobil-adatforgalomban hozott komoly fejlődést, a 4G pedig lehetővé tette a mobilinternet széles körű használatát. Az 5G már túllép mindezen, és az emberek gyors kommunikációján túl az eszközök kapcsolatát is szem előtt tartja.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.