Még tavaly, az ötvenéves Vasárnap ötvenedik számában Puss Rudolf félpercesének elolvasása érdekes emlékeket idézett fel bennem. Íme, három idevágó történet, amelyeknek két közös nevezőjük is van – a helyszín meg a zokni.
Az első történet velem esett meg. Régebben egy mobiltelefont gyártó üzemben dolgoztam. Egyszer egy műszak előtti készülődés során lekaptam a szárítókötélről két zoknit. Gyorsan felöltöztem, és már rohantam is a buszra. A munkahelyemre érve hamar átöltöztem, és lesiettem a hatalmas összeszerelőcsarnokba. Felvettem a munkát, és csak két-három óra elteltével tűnt fel, hogy felemás zokni van a lábamon. A két zokni hasonló volt, mégsem ugyanolyan. Reméltem, senki nem veszi észre, aztán mégis magam mondtam el munkatársaimnak, amikor a szünetben az egyik pihenőhelyen kókadoztunk. Akkorra már eléggé bizonytalanná vált az üzem helyzete. Fel akartam dobni valamivel a hangulatot, sikerült is. Aznap a műszak végéig vihorásztunk, így a munka is jobban ment.
A második történet már nem ennyire vidám. Az üzemben a mosdókat és az öltözőket kivéve mindenhol kamerák voltak. Így próbálták meggátolni a drága készülékek ellopását, persze nem mindig sikerült. Egyszer az egyik sorról eltűnt egy láda telefon. Visszanézve a kamerák felvételeit, sajnálattal konstatálták, hogy ezeken a tolvajnak csak a lába látszik. A jó hír az volt, hogy felemás zoknit viselt. Így az őröknek csak a műszak végén távozók lábát kellett nézniük. El is kapták a tettest.
A harmadik történet is zokniról és lopásról szól. Volt egy olyan munkatárs is az üzemben, akinek egy régebbi balesete miatt fémcsavarok voltak a lábában. Ő a detektoros kapukon áthaladva mindig besípolt. Az őrök egy idő múlva már nem is foglalkoztak vele. Egyszer azonban új őr érkezett, és az illetőt, miután szokás szerint besípolt a kapunál, motozásra vitte. Hiába mondta a szerencsétlen, hogy csavarok vannak a lábában, s hogy csak azokat jelzi a fémdetektor. A motozás során azonban észrevették, hogy a beteg lábán jó hosszú szárú térdzokni van telis-tele telefonkészülékkel. Csak az Isten tudja, hány alkalommal távozott így megpakolva a munkából.
S hogy mi a zoknis történetek tanulsága? Talán csak annyi, hogy mint minden mást, a zoknit is lehet jóra és rosszra is használni, meg hogy okozhat nekünk mókás és kínos perceket egyaránt.
Fűri Iringó
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.