Veszélymentes otthon

Ha akadálymentes lakóteret szeretnénk kialakítani, bele kell élnünk magunkat a fogyatékos ember helyzetébe, és össze kell hangolnunk mindazt, amit másképp használunk, mint ő.

Bejárat

Ha mozgáskorlátozott él a családban, a bejárati ajtó elé ne építsünk lépcsőt. Helyette inkább enyhe (5–8%-os) emelkedésű rámpával egyenlítsük ki a szintek közötti különbségeket. Ha ez nem oldható meg, és szükségünk van lépcsőfokokra, magasságuk a lehető legkisebb akadályt képezze, s mélységük közelítse meg egy kényelmes pihenő méretét, hogy kerekesszékkel vagy babakocsival biztonságosan meg lehessen rajta fordulni, állni vagy várakozni.

A kapu vagy bejárati ajtó soha ne nyíljon az érkezőre, mert ez a mozgásában korlátozott ember számára kezelhetetlen probléma.

Az egyszárnyú ajtó tokjának legkisebb belmérete 100 x 210 cm, a kilincsmagassága legfeljebb 110 cm legyen, a csengőé, kopogtatóé vagy levélbedobóé szintén.

A mozgáskorlátozottak életének egyszerűsítéséhez figyelembe kell venni a kerekesszék méreteit:

•  ülésmagassága kb. 51 cm,
•  hossza 121–135 cm,
•  kerékmagassága kb. 67 cm,
•  a kartámasz magassága 72 cm,
•  a szék szélessége (emberrel együtt) 90 cm.

Ezekből az adatokból kiindulva tudjuk megtervezni a lakás berendezését.

Előszoba

Legyen minél tágasabb, inkább hall-, mintsem folyosószerű; ha mégis az utóbbi létrehozására kényszerülünk, ügyeljünk a szélességére. (A kerekesszék szélességét + egy járó ember vállszélességét figyelembe véve legalább 120 cm, ha pedig a folyosóról ajtó is nyílik, legalább 150 cm legyen.)

Törekedjünk az előszoba kellő megvilágítására. Ilyen esetben nem ajánlatos spórolni a villanyárammal. Kapcsolókat és dugaszolóaljakat ne helyezzünk 110 cm-nél magasabbra és 30 cm-nél alacsonyabbra.

Legjobb megoldás, ha az előszoba és a nappali között nincs ajtó; ha mégis van, nem nyílhat kifelé az előszobába.

Tipp: 2 cm-nél magasabb küszöbök esetén a könnyen mozgatható mobil rámpa is segítségünkre lehet.

Lépcsők

A kisméretű telkek és az építési előírások miatt rákényszerülhetünk emeletes ház építésére. Ebben az esetben szükség van lépcsőházra. Ilyenkor a sérült családtag számára gondoskodni kell az emeletre való feljutásról. Családi házak esetében léteznek kis magasságokban működő hidraulikus emelőberendezések, de ezek még a mienknél gazdagabb országokban is csak kevés helyen találhatók meg. Nálunk marad a lépcső. Lehetőleg az előszobából, hallból, nappaliból induljon. Kevés forduló legyen rajta, ne legyen csigalépcső, és lehetőleg kis fellépési magasság mellett széles belépők és kényelmes pihenők jellemezzék.

Mozgáskorlátozott vagy idős embereket, pici gyerekeket lehetőleg ne költöztessünk emeleti szobába, mert veszélyhelyzet esetén kimentésük körülményes, esetleg megoldhatatlan lenne.

Konyha

Itt is mindent biztonságossá, elérhetővé kell tenni a mozgássérült számára. A munkapult magassága olyan legyen, hogy kényelmesen oda lehessen férni kerekesszékkel. Az alatta levő tér ezért maradjon szabadon, de tehetünk ide egy görgős szekrényt, amely munka közben kigurítható a pult alól, és rakodófelületként is szolgálhat.

Tanács: A mozgáskorlátozottak kényelmére a konyhába szerezzünk be távirányítós páraelszívót, kihúzható munkalapot a munkapult alá, az apró fogantyúk helyett pedig hosszabb kapaszkodókat. Az alsó fiókokat, mosogatót, hűtőszekrényeket 40 cm magas alépítményre kell helyezni.

A beépített konyhabútor felső szekrényei is legyenek elérhetők a kerekesszékből. A felső polcok legnagyobb magassága 150 cm. Ideálisak azok a szekrények, amelyek lehúzószerkezettel vannak ellátva (vagyis lehúzhatók a munkapult magasságába).

Az akadálymentes konyha méretei:

•  a helyiségben legyen lehetőség kerekesszékkel 360°-ban megfordulni, ehhez 150 cm átmérőjű szabad terület szükséges;
•  a hűtőszekrény és a sütő legyen megemelve. A hűtőszekrénynél elég a padló felett 40-50 cm, a sütőt helyezzük 70, a főzőlapot 73 cm-es magasságba;
•  a – legalább 90 cm széles – munkapult kb. 75 cm magasan legyen;
•  az ideális munkapult szélessége 120 cm;
•  a mozgáskorlátozott emberek által elérhető maximális magasság kb. 140 cm, ezért a felső szekrényeket eszerint kell elhelyezni;
•  az asztallap a padlótól kb. 75 cm-re legyen;
•  a villanykapcsolók, konnektorok, ajtózárak stb. megfelelő magassága 60–120 cm.

A mozgáskorlátozottak hétköznapi higiéniája

Mozgáskorlátozott személy otthonában jó, ha a vécé és a fürdőszoba egy helyiségbe kerül, mert így könnyebb a szanitereket és a kapaszkodókat úgy elhelyezni, hogy megközelítésük bármilyen segédeszközzel a legkisebb nehézség árán lehetséges legyen.

Problémát okozhat a keskeny, küszöbös ajtó, ezért az ajtónyílást ki kell szélesíteni legalább 90 cm-re, és el kell távolítani a küszöböt (vagy mobil rámpával ellátni). Az ajtó a helyiségből kifelé nyíljon, de ha megtehetjük, építtessünk be tolóajtót, mivel az helytakarékosabb, és használata kényelmesebb. Ne feledkezzünk meg a tagolás nélküli, biztonságos padlóról.

Rögtön az ajtó mögött, könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni a kapcsolókat, 60–120 cm magasságban; ez vonatkozik a konnektorokra, akasztókra, polcokra is. Kitűnő megoldás az érzékelővel vezérelt világítás, vízcsap, vízöblítés, de ekkor nagyobb beruházási költséggel kell számolni.

Mosdó: A padlótól 80 cm-re, vakolat alatti szifonnal szereljük fel. Ez a szaniteregység kiegészíthető fix vagy lehajtható kapaszkodókkal. Ha másik személy segítsége is szükséges, hagyjunk a mosdó mellett legalább 50 cm szabad helyet. Melléje felszerelhetünk fix vagy lehajtható kapaszkodókat.

Tipp: Nagyon kényelmesek az állítható magasságú, pneumatikus alátámasztású mosdók, amelyek egy érintéssel szükség szerint előredönthetők. A megfelelő csaptelepeknek hosszú kezelőkarjuk van, amely megkönnyíti a víz eresztését-zárását. Még egyszerűbb a víz eresztése-zárása infraérzékelős vízcsappal.

Zuhanysarok: Higiénia szempontjából a mozgássérülteknek a zuhanysarok az előnyösebb megoldás. A zuhanytálca pereme nem lehet kiemelve.

A zuhanyzónak elengedhetetlen tartozéka a csúszásmentes ülőke és a megfelelő kapaszkodók. A víz fröcskölését könnyen mozgatható tolóajtóval akadályozhatjuk meg. A fülke szélessége legalább 140 cm legyen.

Tanács: A zuhanyfülke padlóburkolata feltétlenül csúszásmentes legyen a balesetek elkerülése végett.

Kád: Ha mégis kádat választunk, csúszásmentes alátétet, kapaszkodókat és fejtámaszokat kell alkalmaznunk. Kényelmesebb az olyan kád, amelyen személyek beemelésére alkalmas hidraulikus berendezés van.

WC: A mozgáskorlátozottaknak speciális WC-t kell beszereznünk. Ennek magasságát a mozgáskorlátozottság foka dönti el. A hagyományos öblítési rendszernél kényelmesebb az érzékelős rendszer. Az optikai érzékelőt a falba építik be, és hozzá lehet kapcsolni bármelyik WC-csészéhez.

Az akadálymentes fürdőszoba paraméterei:

•  az ajtók minimális szélessége 90 cm;
•  az összes kezelő- és rakodóelem magassága a padlótól számítva 60–120 cm;
•  a mosdó felső élének magassága 80, a mosdó melletti szilárd kapaszkodóé 78 cm;
•  az optimális zuhanytér 140 x 140 cm, a zuhanyzóban elhelyezett ülőke 40 cm széles, 50 cm-rel van a padló felett; zuhanykezelés 120 cm magasságban;
•  az alacsony peremű kád (a könnyű ki- és belépés végett) mélysége 38 cm, fejrészénél a felület szélessége 30 cm, hosszanti oldalán a faltól hagyott távolság 8 cm a kapaszkodónak;
•  a WC-ülőke felső élének magassága 50 cm; lehajtható kapaszkodók mindkét oldalon 78 cm magasságban; a WC-csésze elülső élének faltól való távolsága 70 cm; a WC-papír-tartó az ülőkéről elérhető távolságban, a padló felett 70–90 cm-re van.

Csúszásmentes padló

Ha nem kívánjuk az eredeti padlót kicserélni, a problémát csúszásgátló ráccsal is megoldhatjuk. A nedves padlóhoz hasonlóan a kád és a zuhanytálca is veszélyessé válhat, ha nem megfelelő felületűt választunk. Az érdes felületek csak kevésbé csúszósak. Ha csúszásgátló felület nélküli kádunk vagy zuhanytálcánk van, vásároljunk hozzájuk speciális kiegészítő betétet. Ezek a kád vagy zuhanytálca aljára tapadnak.

Jó tanácsok

•  A kádban és a zuhanyzóban levő csúszásgátló betétek többsége gumiból készül, és penészgomba telepedhet meg rajtuk, ezért speciális tisztítószerekkel rendszeresen tisztítanunk kell őket. A teakfából készültek drágábbak ugyan, de hosszú ideig probléma nélkül használhatók.
•  A párás helyiségekben minden biztonsági szabályt meg kell tartani, főként az elektromossággal kapcsolatosakat. Ha fürdünk, az elektromos eszközök mindig legyenek elrakva. Minél közelebb van a világítás a szaniterekhez, annál fontosabb a megfelelő érintésvédelmű lámpa használata. Ezt betűk jelzik: I = tárgyak behatolása ellen védett; P = a vízbehatolás ellen védett. A nagyobb számok a lámpa erősebb védettségét jelzik.
•  Elővigyázatosnak kell lennünk, ha a fürdőszobában gázüzemű vízmelegítő van. A gáz tökéletlen égésekor az égéshez szükséges levegő hiánya miatt mérgező szén-monoxid keletkezik, amely ha felgyülemlik a helyiségben, szerencsétlenséget okoz.

lakber., kreatívlakás, ketkes

A teljes írás a VasárnapHáztartás mellékletben jelent meg!