Államok és népek sorsát meghatározó határok

Az első világháborút követően kialakuló államhatárok nem egyszerűen átalakították a Kárpátmedence és Közép-Európa államait, átformálva ezzel milliók mindennapjait is, hanem például mind a mai napig fontos hivatkozási pontok a különböző politikai, ideológiai és etnikai vitákban. Ezt az összetett témakört tették „Az új államhatárok (1918/1920) következményei a Kárpát-medencében” című konferencia tárgyává a szervezők a legkülönfélébb kérdésekben: a szlovákiai magyarok társadalmának kérdései ugyanúgy jelen vannak az előadásokban, mint a különböző kárpátaljai vagy vajdasági témák.

A konferenciát követően az előadók és a hallgatóság egy csoportja részt vesz egy tanulmányúton, amelyen Dél-, illetve Kelet-Szlovákia, valamint Kárpátalja egyes régióit járják be. Meinolf Arens, az egyik társszervező intézmény, a müncheni Nemzetiségi Jogok és Regionalizmus Nemzetközi Intézet (INTEREG) vezetője, különösen fontosnak tartja mind a konferencia komáromi helyszínét, mind a tanácskozást követő tanulmányutat: „Kell, hogy lássuk a valóságot is. Hogy ne Budapestre vagy Pozsonyba menjünk, hanem ide, »vidékre«. Nemcsak a fővárosokat kell látni, amelyeket a nyugatiak általában felkeresnek, hanem az ország más részeit is.”

A konferencia széles körű nemzetközi együttműködés eredménye, hiszen az INTEREG, a SJE, a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központja és a beregszászi Rákóczi Ferenc Főiskola szervezésében valósul meg. Tegnap este a komáromi Tiszti Pavilon dísztermében Franz Metz Lehár Ferenc(ről szóló előadására is sor került.