Lewis Carroll - Alice Csodaországban

dfgf

Lewis Carroll (1832–1898) – eredeti nevén Charles Lutwidge Dodgson – a mindent tudó Wikipedia szerint angol író, költő, matematikus és fényképész volt… nem semmi.

Jó barátja volt Henry Liddell, az oxfordi egyetem dékánja, gyakran összejártak. Egy délután evezni mentek a tóra, és a „három kőszívű kisleány”, Edith, Alice és Lorina Liddell mesét követeltek – legalábbis a könyv elején található vers szerint. Így született meg ez a történet, amely a középső lánynak, Alice-nek íródott. Később az Alice Tükörországban követte (Through the Looking Glass and What Alice Found There).

Egy fullasztó nyári délután Alice, cserfes és kíváncsi – ám rendkívül udvarias – főhősnőnk unatkozva üldögél kinn a réten nővére mellett. Hirtelen egy fehér nyuszit vesz észre, aki zsebórát húz elő a mellényzsebéből és elrohan, ezt mondogatva magában: „Jaj istenem, még elkésem!” A kislány utánaered, és így kezdődik meg képtelen kalandjainak sora. Végighallgatja a Hernyó nagyképű bölcselkedését, részt vesz egy örökké tartó teadélutánon, beleesik a saját könnyeiből keletkezett mély tóba… Mindeközben találkozik a rémesen csúnya Hercegnővel, a bolond Kalapossal, a folyton vigyorgó Fakutyával, egy malaccá változott csecsemővel, az Álteknőccel…

Mikor az ember elolvas egy fejezetet, rögtön az jut az eszébe, vajon milyen állapotban írta ezt itt össze Mr. Carroll… Nem tudhatjuk, talán csak túl élénk volt a fantáziája. Állítólag gyakori migrénje miatti hallucinációi ihlették a történetet. Ma már Vörös királynő-hipotézis és Alice Csodaországban-szindróma is létezik. Az utóbbi látászavarral (makropszia vagy mikropszia – az illető a tárgyakat és környezetét vagy valószínűtlenül nagynak, vagy valószínűtlenül kicsinek látja), időtorzulással hangtéveszmékkel, ijedtséggel, üldözési zavarral jár. Ez a szindróma átmeneti állapot, leggyakrabban gyerekeknél fordul elő; általában kinövik idősebb korukra. Összefüggésben van az alvással.

Ha egy kicsit utánaolvasunk, és a sorok mögé nézünk, rájöhetünk, hogy Carroll a viktoriánus Anglia gúnyrajzát rejtette el a könyvében: a Hernyó, a Királynő, a Fakutya, a Király… mind valós személyek megfelelői vagy parodizált változatai. Carroll általuk a gyerekeket lenéző felnőtteket is kifigurázza. A Kalapos sem véletlenül bolond, ugyanis abban az időben a kalapkészítő mesterek mérgező vegyi anyagokat (pl. higanyt) használtak a bőr megmunkálásához, és ez bekerült a szervezetükbe. Többen közülük súlyosan megbetegedtek, depresszióba estek, sőt néhányan meg is tébolyodtak.

Az abszurd és ironikus angol humor – jót szórakoztam a szándékosan bugyuta vagy groteszk versikéken –, a teljesen szürreális jelenetek és párbeszédek sokszor megnevettetik az embert, de van az egészben valami ijesztő is, ezért sokan úgy látják, az Alice Csodaországban nem gyerekeknek való. Én például a Tim Burton-féle filmadaptációtól féltem kiskoromban, nemrég elkezdtem, de nem tudtam végignézni. A látványvilág zseniális, többet azonban nem nagyon nyújt, és az egésznek szinte semmi köze a könyvhöz.

Alice története több magyar fordítást és átfordítást ért meg. Kosztolányi Dezső magyarította (a szó legszorosabb értelmében) először, Évike Tündérországban címmel jelent meg. Ezt Szobotka Tibor átdolgozta, majd később Varró Zsuzsa teljesen új fordítást készített. Nekem a Szobotka-féle van meg, az a kiadás, amelyben Szegedi Katalin, kedvenc illusztrátorom gyönyörű kollázsai díszítik a lapokat, ezért is tartom olyan nagy becsben.

Kellemesen meglepődtem ezen a könyvön, és megértem, miért rajonganak annyian érte – egyik film sem tudja visszaadni a hangulatát.

Vannak mesék, amelyekből az ember egy idő múlva kinő. Az Alice Csodaországban nem ilyen, szerintem minden életkorban felfedezhetünk benne valami újat. És ha végére érünk, még mindig gondolkozhatunk azon, hogy mi a különbség a holló és az íróasztal között…

Benyovszky Adél

A teljes cikk a nyomtatott Vasárnap 38. számában jelent meg!

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?