Az amazonasi dzsungel füstje több ezer kilométeres távolságba eljutott, a tüzek híre pedig hozzánk is. De mit kezdhetünk vele?
Több tízezer tűzesetet észleltek az elmúlt időszakban az amazonasi őserdőben, a terjengő füst egész városokat lepett be, és az űrfelvételeken is látható – már ebből is kiérződik az ügy globális jelentősége. A vélemények azonban jócskán megoszlanak róla, olyannyira, hogy a legfelsőbb politikai szinteken is parázsló viták övezik. A hozzászólók tengerében ott úsznak azok, akik a föld tüdejeként hivatkoznak a lángokban álló erdőségre, és rettentően kongatják a vészharangot, direkt velük szemben pedig a bozóttüzezők, a klímaváltozás-tagadók és akik mindezt az ottani országok belügyei közé utalják. Továbbá ott úszkodnak körülöttük a különféle statisztikákat különféleképp értelmező szakértők és „szakértők”, a bekiabálók, a félrebeszélők, és végső soron mi is, amíg fel nem forr körülöttünk az egyre melegedő tenger, és meg nem fulladunk, még ha víz felett is a fejünk.
Nézzünk ki az ablakon
Természetesen mindenkinek szíve joga gondolni erről is, amit akar. Akár azt, hogy mivel korábban is voltak már jókora erdőtüzek, és azokat nem övezte ekkora érdeklődés, valójában a mostani egy divatjelenség része. Csak talán érdemes még egy kicsit távolabb is gondolni, odáig, mondjuk, hogy miért jelent gondot, ha valóban divatról van is szó. Legalább most nem valami hetedhét határon (túli) átívelő ökörség az. Mert legyen bármennyire távol az őserdő, tudjuk jól, milyen elképesztő kiterjedésű területről van szó, és azt se nehéz a bőrünkön megtapasztalni, mit jelent akár egyetlen fa megléte vagy hiánya. Ebből könnyen kikövetkeztethetjük: az amazonasi dzsungel pusztulása, pusztítása az egész bolygó csapadékhelyzetére komoly hatással lesz, mi pedig már így sem állunk éppen jól ezzel (lásd a száraz kiskertben akár).
Konkrétumok
Akárhogy állunk is hozzá a dologhoz, végső soron igaz, hogy egy távoli eseményről van szó, amire nem egykönnyen tudunk direkt hatni, mondjuk, a tüzet oltani. Akkor csak dőljünk hátra, és várjunk? A Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint ne. Közzétett javaslatlistája első helyén az adakozás áll, hiszen vannak olyan szervezetek, köztük ők is, amelyek a helyszínen tudnak segíteni. Hozzátehetjük persze, hogy ezt azért nem mindenki engedheti meg magának, és végső soron állami szinten is foglalkozhatnának vele, ezért adózunk. Viszont az aggodalmunknak hangot adhatunk, sőt alá is írhatjuk az ügyre figyelmet terelni szándékozó petíciót. Merthogy nem elég eloltani a tüzeket, hosszú távon vissza kellene szorítani a kiváltóit, az erdőtlenítést, az emberi gondatlanságot. Javasolják továbbá, hogy tájékozódjunk a témáról, és arról, miért is vágják ki az esőerdőket – röviden: mezőgazdasági termőtalajt szeretnének helyette, mert ezt követeli meg a fogyasztás mértékének fokozódása. Kicsik vagyunk egyénként ebben a rendszerben, de tegyük meg, ami a részünkről megtehető, és akkor elvárhatjuk ugyanezt másoktól is, úgy pedig már érvényesülhet a sok kicsi sokra megy elve. Hazabeszélve akár azt is mondhatnánk, az amazonasi őserdő érdekében olvassák és vegyék fontolóra az ökotudatot, így például ha a távoli fákat nem tudjuk is megmenteni a tűztől, akkor legalább a hozzánk közel levőkkel bánjunk jól, ahogy a rovat legutóbbi részében írtunk róla.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.