Fennállásának másfél évtizedét ünnepli idén a komáromi Selye János Egyetem, méghozzá kedvező hangulatban: eddigi jogait továbbörökíti az új akkreditációs rendszerbe, s a hallgatószám akár növekedhet is.
A szlovákiai magyarság hosszan dédelgetett vágya volt az önálló felsőoktatási intézmény – hiszen egy fejlődő közösségnek pedagógusok mellett számos más szakemberre is szüksége van –, és létrehozására 15 évvel ezelőtt nyílt lehetőség, egy hosszú folyamatot követően. Röviden így vázolja Juhász György rektor a komáromi Selye János Egyetem létrejöttének előtörténetét a 2003-as vonatkozó törvény meghozataláig és az intézmény 2004-es első tanévéig. „A magyar kisebbség lélekszáma is indokolta ezt, ahogy az is, hogy a közösségnek az e térségben való megmaradásához feltétel a képzett értelmiségi réteg megléte. Számszerűen is vagyunk annyian, hogy fenn tudunk tartani egy felsőoktatási intézményt, és szerencsére állami intézményként a szlovák kormánytól megkapjuk hozzá az anyagi eszközöket, továbbá a magyar kormánytól is érkezik támogatás. A jelen helyzetet is látva úgy gondolom, hogy ez az intézmény megfelelt a kezdeti elvárásoknak, és sikerült fennmaradnia, holott van konkurencia a szlovák és a magyar akadémiai közeg részéről is, meg kell tehát küzdeni minden hallgatóért.”
Új igények és hagyományok
A rektor az intézmény egyik legfőbb céljának azt tartja, hogy megnyerje magának a fiatalokat, és ezáltal biztosítsa az itt élő magyarság értelmiségi rétegét: a pedagógusképzéssel az általános és középiskolai tanárok utánpótlását, azokat a teológusokat, akik el tudják látni a felmerülő feladatokat a szlovákiai református keresztyén egyházon belül, a gazdasági szektort pedig megfelelően képzett szakemberekkel lássa el.
„Ugyanakkor kezdünk regionális egyetemmé válni, hiszen egyre több hallgató jelentkezik Magyarországról, ezt az uniós szabályok teszik lehetővé, és azt jelenti, hogy elterjedt az intézmény jó híre, érdemesnek látják itt tanulni.” Juhász György szerint ehhez az is nagyban hozzájárult, hogy fejlődésképesnek bizonyult a Selye János Egyetem. Legutóbb vidékfejlesztési tanulmányi programot indítottak közösen a gödöllői Szent István Egyetemmel, tekintettel arra, hogy Dél-Szlovákia jelentős mezőgazdasági terület, a Tanárképző Karon pedig a Pedagógia és köznevelés program számít újdonságnak, ennek részeként nevelési programokkal foglalkozó szakembereket képeznek.
Tehetséggondozás, igényfelmérés
Az egyetemi élet fontos szegmense a kutatás, amely hosszú távon a tanulmányi programok irányvonalának meghatározásához is hozzájárul. Ugyanígy megkerülhetetlen a tehetséggondozás, mutat rá a rektor, és kifejti, hogy az évenként tartott tudományos diákköri konferenciákon továbbjutó és jól szereplő hallgatóikat igyekeznek a doktori képzések felé irányítani. „Jelenleg már minden karunkon működik PhD-képzés. A Tanárképző Karon kettő is, a magyar nyelv és irodalom s az újonnan akkreditált, szeptemberben induló történelemdidaktikai képzés. A Gazdaságtudományi Karon közgazdaságtan és vállalati menedzsment területen képzünk doktoranduszokat, a Református Teológiai Kar pedig teológiai doktori képzést folytat.” Ez utóbbi karon egyébként különösen igaz, hogy nem elég a munkaerő-piaci igényeket szem előtt tartani. Itt hosszú távú tervként az ápolástani képzés bevezetése a cél, ehhez azonban sok feltételnek kell teljesülnie, ahogy a további doktori programok létesítéséhez is. „A céljainkat és terveinket a törvény értelmében hatéves fejlesztési periódusokban határozzuk meg, ezt a közeljövőben aktualizáljuk, noha bonyolítja a helyzetet az új akkreditációs rendszer létrejötte, a szabályok e téren még alakulnak.”
Használható tudás
Komoly erőbevetést igényel a fiatalok megszólítása, különös tekintettel a természettudományi szakok esetében, holott itt már a képzés alatt igény mutatkozik a hallgatókra az iskolák és a cégek részéről. „A szlovák egyetemek részéről is látni, hogy szükséges a marketingtevékenység. Elmondhatom viszont, hogy nekünk az utóbbi években sikerült stabilizálnunk a hallgatószámot 1800 körül, holott nem ez az általános tendencia, és a demográfiai alakulások sem efelé mutatnak feltétlenül. Sok munkánk van abban, hogy idén a jelentkezők száma még növekedést is mutat a tavalyihoz képest. A mérvadó természetesen az lesz, hányan iratkoznak be végül, de bizakodunk.” A legnagyobb érdeklődés, és nemcsak a szlovákiai magyarság részéről, az óvópedagógia iránt tapasztalható, emellett a tanári szakok széles palettáját kínálják.
A kisebbségi oktatás esetében rendszerint felmerülő probléma, az államnyelv ismeretének kérdése kapcsán a rektor elmondta: az egyetem célja nem elsősorban a nyelvtanítás, hanem a szakmai tudás átadása, a nyelvtudást az érettségiig meg kellene szerezni, másrészt a gazdasági képzés keretében vannak szlovákul futó tárgyak, mert a helyi specifikumokat ismerni kell az állam nyelvén is. „A munkaerőpiacról pozitívak a visszajelzéseink, ám a konkrét pályák alakulását nehéz követni adatvédelmi okok miatt. Vannak azonban kiemelkedően sikeres hallgatóink, és a munkaügyi statisztikák szerint a végzetteknek csak kis hányada nem helyezkedik el a diploma megszerzése után.”
Rektori víziók
Juhász György 2017 óta áll az egyetem élén, négyéves megbízatásának felén tehát már túl van, és úgy látja, kezdenek konkrét képet ölteni a kezdeti elképzelései és tervei. „Sikerült új doktori képzést akkreditáltatnunk, valamint több közös tanulmányi programot a Szent István Egyetemmel és a Corvinus Egyetemmel. A kutatási tervek megvalósulása is alakul, több pályázat áll elbírálás alatt, néhány területen nagy egyetemekkel is konzorciumba tudtunk lépni. Például az informatika terén a Szlovák Műszaki Egyetemmel, a vegyészszakemberek pedig a kassai egyetemmel nyújtottak be közös kutatási projektet, és ebbe a hálózatba más intézmények is beletartoznak.”
A vonatkozó törvény értelmében az egyetemnek az oktatás mellett kutatási tevékenységet is kell folytatnia, ehhez pedig az intézményi költségvetésen túl pályázati eszközökre van szükség, magyarázta a rektor, a kimenetek viszont kivetülnek az oktatásra, ezáltal az modernebbé, aktuálisabbá válik. „Két nagy laboratóriumunk van, a robotikai centrum, valamint a nanokémiai és szupramolekuláris laboratórium, amelyekben európai színvonalú a felszereltség, így akár nagyobb volumenű projektumokat is megcéloznak. Mindehhez pedig az anyagi háttér mellett a szakmai bázist is biztosítani kell, a folyamatokat menedzselni.”
Hallgatóközpontúság
A komáromi egyetem és rektora hallgatóközpontú közösségbe invitálja a tanulni vágyó fiatalokat. „A kisebb intézmények közé tartozunk a szlovákiai akadémiai térben, ezáltal azonban jobban meg tudjuk érteni és közelíteni a hallgatók igényeit, így könnyebben tudunk megoldást találni a felmerülő problémákra. Igyekszünk színvonalas oktatást biztosítani, amely versenyképes tudást ad, és ki kell emelni, hogy mindez egy magyar közösségben történik. Az oktatásban a hallgatók anyanyelvükön vehetnek részt, de emellett az ügyintézést is így végezhetik, továbbá a szülők és a tanáraik által képviselt értékek mentén igyekszünk oktatni őket. Célunk, hogy olyan szakemberek kerüljenek ki az intézményből, akik a szülőföldjükön maradnak, és érzik ennek a súlyát.”
A változó standardizáció nyomán fontos feladat volt, hogy az eddigi jogokat és lehetőségeket a jövőben is biztosítani tudják a hallgatóknak, s a rektor szerint ez az év végével teljesül: tehát az új akkreditációs rendszerben is tudnak majd hallgatókat felvenni. Hosszabb távon pedig újabb szakokat alakítanának ki az új kritériumokkal összhangban, biztosítva a kellő személyi és anyagi feltételeket, magyarázta Juhász György. Mindez előtt azonban a most kezdődő akadémiai év megnyitójával együtt szeptember 13-án ünnepséget tartanak a Selye János Egyetem létrejötte 15. évfordulójának alkalmából. „Meghívtuk a közélet, továbbá a szlovákiai és a magyarországi akadémiai élet képviselőit, s megemlékezünk a mögöttünk álló másfél évtizedről az emeritus rektorok és dékánok jelenlétében. Ide várjuk azokat a parlamenti képviselőket és tisztségviselőket is, akik tettek azért, hogy ez az intézmény létrejöjjön. Az év folyamán pedig előadások és tudományos programok részeként hozzuk közelebb a hallgatókhoz, Komárom és a tágabb térség lakosaihoz az egyetemünket.”
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.