Csak nagyban éri meg sertést tenyészteni

2001-ben telepedett itt le a Dan-Slovakia Agrar. A dán befektető célja, hogy hazai hússal lássa el a piacot. A helyiek azonban rendszerint kétkedve fogadják a befektetőt, és az esetleges bővítési terveket. Mogens Hansen, az igazgatótanács elnöke azt mondja, nincs titkuk, ugyanakkor megértik a helyiek bizalmatlanságát.

Közel húsz éve

A Dan-Slovakia Agrar 2001-ben átvette és felújította a nagy dűri farmot. A fürdővárosban masszív ellenállásba ütközött egy fejlesztési terv, Újmajorban új farmot nyitottak volna, ez végül nem valósult meg. Most egy másik projekt keretében bővítik a kocatelepet. „Évente 160 ezer vágósertést adunk el a vágóhidaknak” – mondja Mogens Hansen. Nagymegyeren van a legnagyobb kocatelep, itt 8 500 állatot nevelnek. A Csilizradvány kataszterében található Füzesen nevelik 30 kilóig a kismalacokat, innen kerülnek az alistáli és nagykeszi hizlaldába, ahol 110 kilóig tartják a sertéseket.

Kihaló iparág

Hansen szerint a szlovákiai piacon jelenleg nem kel el az összes disznó, az igazgatótanács elnöke felhívta a figyelmet a feldolgozóipar és a vágóhidak hiányára. „Addig, amíg nem lesz a szlovák piacon elegendő vágósertés, ne várja senki, hogy bárki feldolgozásba fektessen be, vágóhidat nyisson” – fogalmaz Hansen. Értik az emberek tiltakozását, de szerinte ez elsősorban az ismeretlentől való félelemből fakad. „Sajnálom, hogy az emberek nem szeretik a disznókat. Amikor megérkeztünk, ez az iparág már leépült. Az elmúlt 18 évben megmutattuk, hogyan lehet környezetkímélő módon, környezettudatosan disznókat tenyészteni, szorosan együttműködve a helyiekkel” – folytatta az igazgatótanács elnöke.

Nincs titok?

Tavaly összesen 22 ellenőrzésük volt a farmokon, ahol a legszigorúbb szabályokat követik. Hansen szerint öt pontban összefoglalható a cég sikere, ez a jó takarmány, a magas szintű higiénia, a genetika, a modern technológia és a menedzsment. „Saját, valamint helyi gazdáktól vásárolt gabonával etetjük a disznókat. Nem használunk gyógyszert megelőzés céljából” – szögezi le Mogens Hansen, hozzátéve, hogy Dániában hasonló hazugságokat terjesztettek a helyiek az oda érkező holland gazdákról, befektetőkről, mint nálunk. Kizárta, hogy hormonokkal, gyógyszerekkel vagy egyéb idegen anyagokkal növelnék a disznók súlyát.

Kicsiben nem megy?

Az átlagemberek elsősorban azért fogadják bizalmatlanul a nagyüzemi sertéshizlaldákat, mert nehezen elképzelhető, hogy több ezer sertés gyors felnevelése egy helyen természetes folyamat. Hansen azonban úgy véli, kicsiben lehetetlen nyereségesen űzni az ipart.

„Sokan szeretnének kis, családi farmokat, de ez nem lehetséges. A magas beruházási és üzemeltetési költségek miatt nem gazdaságos” – magyarázza az igazgatótanács elnöke.

A vállalat eddig 100 millió eurót költött a szlovákiai beruházásokra. Évente félmillió eurót emésztenek fel a biológiai biztonsági intézkedések. Hansen kiemeli, hogy a Csallóközben kiemelten fontos a környezetvédelmi intézkedések betartása. Az igazgató szerint Szlovákiában még komolyabban veszik a farmokra vonatkozó előírásokat, vastagabb betonréteggel kell elszigetelni az istállókat, több vasat kell felhasználni, mint Dániában.

Tiszta lappal

A sertéstelep a főúttól távolabb, a mezőgazdasági terület közepén található. Hiába várunk maró disznószagot, nem érezzük. Ehhez követnünk kell a földeken dolgozó traktort, amely a termőföldbe injektálja a hígtrágyát. Az istállóba nem léphetünk be, ehhez ugyanis át kellene öltözni, lezuhanyozni, fertőtleníteni a használati tárgyainkat. A megelőzés érdekében nincs közvetlen kapcsolat az istállók és a külvilág között. A kismalacokat saját teherautóval szállítják az átrakodó állomásra, meggátolva, hogy bármi fertőzés kerüljön a tenyészetbe, idegen tehergépkocsi nem hajthat be a farmra. Igyekeznek meggátolni, hogy a vadállatok közel kerüljenek a telepekhez. Az elnök a szigorú szabályok betartásában látja a sertéspestis terjedésének gátját is. „Azt, ami a farmjainkon kívül történik, nem tudjuk ellenőrizni. Amit mi tehetünk a sertéspestis terjedése ellen az az, hogy szigorú biológiai biztonsági intézkedéseket vezetünk be a telepeinken” – összegzi le Hansen.

Jó szomszédság

Nagymegyeren 2014-ben nagy ellenszenvet váltott ki a vállalat egyik terve, végül azonban nem alakították ki a megafarmot. 

„Nagyon jó” – válaszolta szűkszavúan az önkormányzat és a Dan-Slovakia Agrar vállalat közötti együttműködést firtató kérdésünkre Holényi Gergő polgármester.

Később kifejtette, hogy tavalyi beiktatása óta egyszer találkoztak a cég vezetésével. „Támogatják a helyi futballt és az ifjúságnevelést a Nagymegyeri Ifjúsági Központon keresztül” – folytatta a polgármester.

Panasz nincs, büdös van

Holényitól megtudtuk, hogy évek óta nem érkezett panasz a sertéstelepre. Az általunk megkérdezett helyiek részben megerősítették a polgármester szavait, azonban olyan is akadt, aki cáfolta Holényi Gergő állítását. „Mi nem érezzük és a környékbeliektől sem hallottunk ilyen panaszt” – mondta egy, a városközpontban élő lakos. A szántóföldekhez közelebb eső lakótelepen nyári éjszakákon néha megcsapja a nyitott ablaknál alvók orrát a trágyalé szaga. „Nem folyamatosan, csak egy-egy alkalommal, akkor sem a disznókat érezzük, hanem valamiféle bűzt. Többen is mondták, hogy éjszaka hordják ki a hígtrágyát” – pontosított egy másik lakó. Egy további forrásunk szerint ősszel, szántás előtt szokott romlani a helyzet, és ilyenkor bizony panaszkodnak is a helyiek a bűzre, valamint a megnövekedett teherforgalomra.

Van egy álma

„Szlovákiában szeretnénk felnevelni a kismalacainkat, hogy ne kelljen őket külföldre exportálni” – folytatta az elnök utalva a Gúta közelében tervezett fejlesztésre. A többi farmhoz hasonlóan ezt is a lakott területtől távol nyitnák meg. A Dan-Slovakia Agrar a lakosok tiltakozása ellenére is kitart a gútai sertéstelep kialakítása mellett, meggyőződésük, hogy senkit nem zavarnának.