Meghalt Tóth János, a Szerelem operatőre

A hírt a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) közölte, amelynek 2012 óta rendes tagja volt, és amely saját halottjának tekinti őt. 

Hosszú pályája során Tóth János több filmet rendezett is, például az Amerigo Totról készített dokumentumfilmet. Emellett dramaturgja volt Huszárik Zoltán Szindbád című filmjének. Elsősorban a Balázs Béla Stúdióhoz kötődő rövidfilmek jelentették számára a művészi önkifejezést. 
Az operatőr, rendező, dramaturg 1930. szeptember 1-jén született Tolnán. 1944 és 1949 között amatőrfilmes és mozigépész volt. Első filmjei animációs rövidfilmek voltak. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1954-ben szerzett diplomát. Ettől kezdve a Mafilm operatőre volt, de dolgozott a Pannónia Filmstúdióban is. Érdeklődött az ősmozi iránt, részt vett a magyar némafilmek restaurálásában. 
    A Balázs Béla Stúdió egyik alapító tagja volt, ahol lehetőséget kapott igényes filmkészítésre, az ott készült munkáiból áll össze Örök mozi című egészestés filmje. Utolsó műve operatőrként 1987-ben Az utolsó kézirat volt.
Saját munkái experimentális filmetűdök voltak, fényképezési stílusára az apró részletek kiemelése, mikrofelvételek, felbontott mozgáskompozíciók a jellemzőek.
A kilencvenes években a magyar némafilmek felújítását és bemutatását célzó programot dolgozott ki, amelynek keretében elkészítette A falu rossza és Az obsitos című filmek úgynevezett rekreációját.
1963-ban és 1970-ben elnyerte a Film- és Tévékritikusok díját, a Balázs Béla-díjat kétszer kapta meg: 1971-ben és 1976-ban. 1984-ben az érdemes művész, 1989-ben a kiváló művész címet érdemelte ki. A millennium évében a Magyar Filmszemle életműdíjasa lett, a Kossuth-díjat 2001-ben vehette át. 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze címet kapta meg, míg 2017-ben a Magyar filmkritikusok életműdíjával tüntették ki.