Kártevők a kertben

Hagymalégy: kátétele június–júliusban már látható. A növények megsárgulnak és elpusztulnak. Kihúzva a tövet, a hagymafejben, hagymaszárban fehér, fejtok nélküli, 5–7 mm nagyságú nyüveket vagy barna bábokat találunk. Évente 2-3 nemzedéke van, a talajban telel át báb alakban. Az első nemzedéke áprilisban jelenik meg. A kék és a fehér színt érzékelik, így rajzásuk velük könnyen nyomon követhető. A beteg töveket meg kell semmisítenünk, rajzáskor foszforsavészter tartalmú vegyszerekkel védekezhetünk ellenük, szigorúan betartva az élelmezés-egészségügyi várakozási időt. Ha rendszeresen kapáljuk, akkor az előkerülő bábokat a madarak is elpusztíthatják.

Fonálférgek: a talajból a hagymafejbe fúródnak, ott megvastagosodást és rothadást is okoznak. Az ilyen fertőzött hagymákat ki kell ásnunk és meg kell semmisítenünk.

Káposzta gyökérgolyva: jelezheti a föld feletti részek gyenge fejlődése, a növény satnyulása. A gyökereken fehér, majd barnuló dudorok jelennek meg, nagyságuk lehet borsónyi vagy ököl nagyságú is. A golyvák belseje tömött. A betegség a talajjal vagy növényi maradványokkal terjed. Védekezésként a fertőzött területre 4-5 évig ne ültessünk káposztaféléket, a növényi maradványokat semmisítsük meg, tartsuk be a vetésváltás szabályait.

Kukoricamoly: a csemegekukorica egyik legjelentősebb kártevője. Hernyója a szár bélszövetében él, de rágja a csövet és a szemeket is. A fertőzött növényen a szárcsomók tövében rágcsálék található. Szél hatására könnyen kidőlhetnek a növények. Megelőzésként nem szabad télen kukoricaszár-maradványokat hagyni a területen, mivel ebben telelnek a kifejlett hernyók.

Fucsek Margit kertészmérnök