Gulyás: Magyarország ne legyen fekete lyuk

Martonyi János szerint ősszel sorsdöntő európai választás jöhet több országban, például Lengyelországban. Hogy milyen kormány alakul Varsóban, az alapvetően meghatározhatja az EU 7-es cikkely szerinti eljárását Magyarországgal szemben, hiszen a jelenlegi kormány jelezte, megvétóz bármely szankciót, más esetben ez nem biztos. Az Európai Parlament összetételét tekintve szerinte nem volt olyan radikális a változás, mint elsőre látszik, a Néppárt továbbra is vezető erő, és továbbra is együttműködésre van kényszerítve a baloldallal. 

Gulyás Gergely szerint a Fidesz 2006 óta kezd hozzászokni a helyzethez, hogy minden választást megnyer és már csak a győzelem kérdése a lényeg, de akkor is le kell szögezni, hogy „a demokráciában elérhető legnagyobb többség” áll mögöttük, amúgy európai szinten pedig „az európai fősodorral szembe menő” pártok aratták a legnagyobb győzelmeket, mint a lengyel Jog és Igazságosság, az Osztrák Néppárt vagy az olasz Liga. Földcsuszamlásszerű változás valóban nem volt, de jobbra tolódás igen – mondta. Az ellenzékről azt mondta, 2004–2009 között még volt egy normális együttműködés, ez 2010 után már romlott, ennek mértéke mára drámaivá vált, a „legszélsőségesebb és a legújabb” ellenzéki párt volt a választások nyertese, de ez szerinte csak az ellenzék válságát jelzi. Azzal kapcsolatban, hogy az ellenzék nem támogatja a Fidesz jelöltjeit, azt mondta, a „DK nemcsak Magyarország, hanem egész Európa legszélsőségesebb pártja, Dobrev Klára elkobzott zsidó vagyonból indul minden héten az EP-be, nem csak a kommunizmustól, a náciktól sem tart távolságot”, de amíg a magyar választók ezt legitimálják, addig ez van. 

Vince Lóránt RMDSZ-képviselő szerint az Európai Néppárt küszködik az új helyzettel, „még akkor is kompromisszumokra törekszik, amikor az ellenfelei sem várják el tőle”. Szerinte a jogállamiság és a környezetvédelem lesz a két legfontosabb kérdéskör Európában a következő években. A jogállamiság „a baloldali és liberális pártok vesszőparipája”, de ez az RMDSZ számára abból a szempontból fontos, hogy egy ország betartja-e a kisebbségi törvényeket. Ő azt javasolta, határozzák meg, mi a jogállamiság, ha már ilyen fontos kérdés, és az Európai Bizottság ezt vizsgálni akarja. 

Ursula von der Leyenről Gulyás Gergely azt mondta, olyan bizottsági elnököt akartak, aki eredményesen tud koordinálni, mert ez kell egy eredményes működéshez és ismeri az új tagállamokat. Szerinte JeanClaude Juncker nem értesült az EU bővítéséről, egyszer sem járt egy szófiai utat leszámítva a közép-keleteurópai térségben. Az nem baj, ha a Fidesz és Von der Leyen álláspontja egyes kérdésekben különbözik, a lényeg, hogy a személyében nem volt kizáró ok. A szocialista Frans Timmermans jelölése ehhez képest „olyan provokáció volt, amiben a legijesztőbb az, hogy a német–franciaduó egyáltalán megpróbálta”. A Fidesz európai néppárti tagságának jövőjével kapcsolatban Gulyás azt mondta, „nyitottak vagyunk, de azt várjuk, hogy a Néppárt is legyen nyitott az irányunkban”. Ha a Néppárt nem akarja elveszíteni KözépEurópát, „akkor nem lehet Magyarország a számára egy fekete lyuk”. 
Martonyi János szerint elképesztő, hogy az EP-választás vesztes pártjának csúcsjelöltjéből (ez volt Timmermans) akartak bizottsági elnököt csinálni. A volt külügyminiszter szerint siker, hogy egy rossz jelölt megválasztását sikerült megakadályozni, ráadásul ezt a közép-európai államok aktív közreműködésével.