Focus: minden ötödik tanár változtatna az ország politikai rendszerén

A Focus intézet legújabb felmérésében felső tagozatos tanárokat kérdeztek a 21. századi alapkészségekről. Az országos felmérésben 523 tanár vett részt. Az eredményekből kiderül, bár a tanárok tudják, hogyan kellene tanítani, a gyakorlatban mégis más módszerekkel oktatják a diákokat. 
A kutatás célja nem a tanárok órán való fellépésének kritizálása volt, hanem az oktatási állapot felmérése. „A felmérés eredményei a társadalom valós állapotát tükrözik: a tanárok elméletileg tudják, mi a helyes a diákok kulcsfontosságú képességeinek fejlesztéséért, a gyakorlatban azonban nem alkalmazzák az állításaikat” – mondja Juraj Hipš oktatási szakértő, a Comenius Intézet alapítója.

A polgári nevelés kérdése

A megkérdezett tanárok 93%-a egyetért azzal, hogy a polgári nevelés hozzásegít a saját döntésekhez, és ahhoz, hogy felelősség alakuljon ki az életünk és a közösség iránt, amelyben élünk. 55% azoknak a tanároknak az aránya, akik úgy gondolják, az oktatás mellett az órákon helyet kellene adni a politikai véleményeknek és a fontosabb társadalmi kérdéseknek is, viszont csak a megkérdezettek 31%-a vitatja meg ezeket a témákat diákjaival. Hipš szerint attól, hogy egy oktatási intézmény apolitikus, még vitát kell nyitnia fontos közéleti, akár politikai kérdésekről is. „Nem kommentálni kell a történéseket, hanem vitát nyitni, érvelni és vitát vezetni” – mondja a szakember.

Erős vezetőt akarnak

Bár az egyik oldalon a tanárok 80%-a csatlakozik ahhoz a véleményhez, hogy az országnak az lenne a legjobb, ha tovább fejlesztenék és javítanák a demokráciát és annak intézményeit, minden ötödik tanár úgy véli, át kellene váltanunk egy olyan politikai rendszerre – akár néhány szabadságjog feladása árán is –, amelyben a hatalom erős vezető kezében nagyobb rendet szavatolna az országban. Ez utóbbi adat két megyében is átlag feletti. Martin Slosiarik, a Focus közvélemény-kutató intézet igazgatója elmondta, a legnagyobb arányban Eperjes megyében (32%), második legnagyobb arányban pedig Kassa megyében (25%) vélik úgy a tanárok, hogy politikai rendszert kellene váltanunk.

A kritikus gondolkodás

A megkérdezett tanárok 86%-a véli úgy, a kritikus gondolkodás fontos ahhoz, hogy a gyerekek saját perspektívából tudják látni az előttük álló problémákat. A gyakorlatban viszont 60%-uk preferálja saját megoldásait a diákok megoldásaival szemben.

Míg a tanárok 95%-a szerint a kreatív tanítás érdekesebbé teszi az órát, 58%-uk a tábla előtt vagy az asztala mögül tart előadást az órákon. „Ez a legrosszabb módja a tudás átadásának” – véli Hipš, hozzátéve: a második legrosszabb módszer, ha a tanár könyvből vagy saját jegyzeteiből olvassa fel a tananyagot. Ez a tanárok 33%-át jellemzi. 

A csoportos foglalkozásokkal hasonló a helyzet. A tanárok nagy része abban is egyetért, hogy a csoportban folyó oktatás erősíti a kapcsolatot a többségi és a kisebbségi környezetben élő diákok között, viszont a tanárok több mint fele a tanórák alatt egyáltalán nem vagy csak ritkán dolgozik csoportokban a diákokkal. „A frontális oktatás nem tanítja meg a gyerekeket arra, hogy csapatban oldjanak meg egy problémát” – mondja Ondrej Gažovič, a Comenius Intézet lektora, a kritikus gondolkodás szakértője.

„A beérkező információk kiértékelésének, az összefüggések keresésének és a saját érvek kialakításának a képességét már a legfiatalabb nemzedékben is fejleszteni kell. Ez különösen fontosak a jövőjükre nézve. A tanárok azok, akik formálják a tanulók hozzáállását, ezért fontos ismerni a véleményüket és az általuk preferált tanítási módokat, és fontos motiválni őket a pozitív változásra” – véli Alena Štefániková, a felmérést támogató szlovákiai British Council intézet menedzsere.

Rendszerszintű változás

Gažovič szerint fontos, hogy a diákok lássák az összefüggéseket, a dolgok közötti kapcsolatokat. „Ezt azonban nehéz tanítani, hiszen nincs módszertan, amely alapján lehetne” – tette hozzá a szakember. Hipš úgy véli, rendszerszintű változásokra lenne szükség, hiszen a 45 perces tanórák alatt nem lehet minden gyerektől elvárni, hogy egyedül képes legyen megfogalmazni egy hipotézist, megpróbálni bizonyítani azt, majd ellenőrizni. „Az ilyen folyamatok időigényesek, flexibilis időbeosztást követelnek” – tette hozzá Hipš. Véleménye szerint legalább egy olyan pedagógiai kart kellene kialakítani az országban, amely mintaként szolgálhatna, hogy a tanárok ki tudjanak kerülni az ördögi körből. „A tanárokat is a klasszikus felállásban, tábla előtt állva tanították, egyetemen még rosszabb a helyzet, ott sokkal nagyobb arányban tanítanak úgy, hogy az anyagot könyvekből vagy jegyzetekből olvassák fel. Ebből következik, hogy ők is azt a mintát viszik tovább, amit láttak. Kellene legalább egy kar, amelyen a legprofibb tanárok tanítanának, amely példaként szolgálhatna a többinek. Az oktatási rendszer teljes megváltoztatása ennél jóval több időt venne igénybe” – véli Hipš.

A tanárokkal nincs baj

Martin Slosiarik, a Focus igazgatója szerint sem a tanárok hozzáállásával van baj. „A tanárok akarnak újítani, ez látszik a nyilvánosságra nem hozott válaszokból is. Pusztán valahogy támogatni kellene őket” – mondja a szakértő. Hipš ugyanezt gondolja. „A tanárok tudják, mi a jó, függetlenül attól, hány éve vannak a pályán. Olyan körülményeket kellene teremteni, hogy a legjobb tudásuk alapján tanítsanak” – értékelt Hipš. Ezt támasztja alá az is, hogy a megkérdezett tanárok 83%-a gondolkodik azon, hogy továbbfejleszti magát és képességeit, és bár 92%-uk az pedagógusok együttműködéséről is pozitívan vélekedik, csak 13%-uknál megszokott egy kolléga jelenléte az órán vagy az óra utáni visszajelzés.