Jó néhány kedves riportalanyom volt. Feltöltött, hosszú időre rengeteg energiát adott a velük folytatott beszélgetés, és jólesett megírni, közreadni a történetüket, másokkal is megismertetni az életpályájukat.
Céltudatosság és nyitottság
Megtisztelő beavatásban volt részem minden alkalommal, és utólag rádöbbentem arra is, hogy rengeteg közös jegyet fedeztem fel az élet különféle területein sikeresen működő, értékes emberekben.
Az interjúkból rendszerint éppen azok az apró, mégis fontos részletek maradtak ki, amelyektől egy-egy személyiséggel folytatott beszélgetés még kontúrosabbá válhatott volna. A sikeres karriert befutók közös jellemzője, hogy nem panaszkodnak, nem okolnak senkit semmiért, nincs idejük azzal foglalkozni, hogy mások hogyan vélekednek róluk. Céltudatosak, és úgy osztják be az idejüket, mintha a nap nem huszonnégy, hanem negyvennyolc órából állna. Nyitottak az újra, a bennük rejlő értéket arra használják fel, hogy a tudásukkal, tehetségükkel másokat gazdagítsanak. Talán éppen ezért nehéz megfogalmazni a siker titkát. Emlékezetes marad számomra az érsekújvári Gémesi Juliannával készített interjú, aki a Vunar Product részvénytársaság igazgatója, az igazgatótanács elnöke, és a Vunar részvénytársaság vagyonkezelője. Riportalanyommal azonban nemcsak a szerszámgépek fejlesztéséről, a cég menedzseléséről, az alkalmazottak folyamatos képzéséről beszélgettünk. Szó esett arról is, hogyan lehet egy ilyen gazdag életpályát, a folytonos önképzést összehangolni a család igényeivel. Beszélgetésünk apropója még ennél is érdekesebb volt, Gémesi Julianna lelkesen számolt be a társaság csarnokaiban rendezett képzőművészeti kiállításokról, amelyek szervezése rengeteg időt és többletenergiát kíván. A vállalati kisgaléria 1986-os megnyitása óta a cég munkatársai, amatőr festők, fotósok is bemutatkozhattak a kiállításokon. Ami a többórás interjúból kimaradt: hogy a sikeres életpályát befutó riportalanyommal zavartalanul tudtam órákon át beszélgetni. Csak a miénk volt az idő és a tér. Jutott lehetőség arra, hogy kitérjünk a természetvédelemre, a megújuló energiaforrások felhasználására, a járási székhelyet kellemesebbé, szebbé varázsoló zöldövezetre.
Elgondolkodtatott, hogyan lehet beosztani a megannyi teendő miatt, időnként megáradt folyóként duzzadó napokat úgy, hogy minden perc értékké váljon. A riportalanyommal folytatott beszélgetés során megértettem, hogy ez csakis úgy lehetséges, ha teljes lélekjelenléttel ott vagyunk minden pillanatban, tettben, erőfeszítésben.
Értékmentés másképpen
Akadtak riportalanyok, akikkel kiállításmegnyitón találkoztunk. Ifjú képzőművészekkel, tehetséges kerámiakészítőkkel, idősebb fotóművészekkel volt alkalmam megismerkedni, és ha engedték a körülmények, később leültünk, és hosszasan elbeszélgettünk. Energiával töltöttek fel ezek a beszélgetések, lendülettel és derűvel.
Az alkotók minden alkalommal ajándékkal megrakodva érkeztek egy-egy tárlatra. Életük, érzéseik, történéseik minden apró rezdülése tetten érhető a műveikben, ha értő közönségre találnak. Ezt tapasztaltam meg minden alkalommal, amikor Stancz Alíz gyöngyékszer-készítő és Juhász Zsuzsa selyemfestő alkotásait mutathattam be a közönségnek az ország számos szegletében. Látni, érzékelni tanították a közönséget, egy olyan prizmán át, amelyen csak a nagyon letisztult személyiség képes tolmácsolni a szépet. Maradandó élmény volt a nádszegi Sándor Lászlóval, egykori nádkötővel folytatott beszélgetés. Ma is érzem az alkotóból áradó békét, nyugalmat, a pillanat varázsát. Sorsdöntő találkozások ezek, melyek után időnként, ünnepnapokon ismét megcsörren a telefon, és néhány kedves mondattal visszatérünk a korábbi találkozásunk pillanataira. A nádszegi alkotó eleinte tetőkészítéshez kötözte a nádat, és elvarázsolta őt a növény sokféle árnyalata. Az egykori falusi, tanyasi élet jellegzetes jeleneteit ragasztotta fel a vászonra, vagy apró kavicsokból kirakott, színes hátteret választott. Az állóvizek, mocsarak növényéből vadászjelenetek születtek, nádgyűjtőket, szüretelőket keltett életre, és nádból készült el az utolsó vacsora bibliai története is. Akadt tizenhat éve szárított, érlelt nád is, mélyebb árnyalatú, és az ilyen képnek teljesen más lett a hangulata. Sándor László értékmentő munkája távol áll a siker, a karrier fogalmától, mégis úgy érzem, valami maradandót hozott létre az utókor számára.
Búcsú a mestertől
Sikeres karriernek nevezhető, amikor az ember eggyé válik a hivatásával. Betölti, teljessé teszi az életét, és a legtöbben a szakmája kapcsán emlékeznek majd rá.
Egykori andódi riportalanyom már csak az emlékeimben él tovább, mégis felejthetetlen marad számomra az apró házi borbélyműhely. Czuczor Tibor nyugalmazott borbélyra a mai napig sokan emlékeznek Érsekújvárban. Sok évvel ezelőtt készítettem interjút a mesterrel, akit a borotvaszappan és a timsó illata már inas korában rabul ejtett. Nyugdíjba vonulása után is a fenőszíjak surrogásával és a pengék villanásával álmodott, ezért is nyitotta meg házi műhelyét, ahová azok kopogtattak be, akiket már negyven éve borotvált és nyírt. Édesapja egyszer eltörte a karját, akkor verte fel először a borotvahabot, hogy simává varázsolja az arcát. Szerette a focit, nem egy sportoló frizuráját igazította divatosra. Ahhoz, hogy élvezetes beszélgetéseket folytathasson velük, megnézte a meccseket, tuti tippekkel készült, hogy véleményt tudjon mondani mindenről. Olyan sikeres volt, hogy Bécsben is felajánlottak neki munkát, mégis ragaszkodott Érsekújvárhoz. Vendégei nemcsak a hajvágás, a modern frizura élményével távoztak: a borbéllyal elméletben főztek, palántáztak is. Hasznos útravalót kaptam az akkori beszélgetés során a mestertől. Az utcai kabátot levetve, fehér köpenyben már csakis borbély volt, és szolgálta, kiszolgálta a vendégeket.
Kedves régi riportalanyaim mindegyike arra tanított, hogy a siker kulcsát a saját világunkban találjuk meg, annak teljes kibontásában. A jó értelemben vett siker sosem mások legyőzését jelenti, hanem mások szolgálatát és egymás gazdagítását.
Száz Ildikó, a szerző az Új Szó munkatársa
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.