Még nem tisztázott a komáromi kikötő sorsa, két alternatívával számolnak

A tanulmányt Jozef Bódi, a Közkikötő állami vállalat beruházásokért felelős igazgatója ismertette pénteken. Úgy véli, az első alternatíva lehetővé tenné, hogy végre újra megnyílhasson Komáromban a személyforgalmi kikötő, amelyet úgy alakíthatnának át, hogy ott sporthajók és motorcsónakok is kiköthessenek.

Michael Trnka, a megvalósíthatósági tanulmányt kidolgozó Aquatis társaság munkatársa elmondta: ők a már meglévő kikötő korszerűsítését javasolják, mivel az új kikötő építése sokkal tovább tartana, és sokkal költségesebb is lenne. Állítása szerint ez a verzió akár 50-szer többe kerülhet, mint a régi kikötő felújítása, az árba ugyanis bele kellene kalkulálni például a telkek felvásárlását, vagy az új infrastruktúra kiépítését is. Dalibor Bílek, aki az egyes alternatívák környezetre gyakorolt hatását vizsgálta, kijelentette: ha a kikötőt a városon kívül létesítenék, nem kellene számolniuk a higiéniai előírások jelentette korlátokkal. Az új kikötő viszont védett területen helyezkedne el, ami Bílek szerint problémát jelenthet.

A Közkikötő beruházásokért felelős igazgatója szerint mindkét verzió „érdekes”, és egyelőre egyiket sem akarja előnyben részesíteni vagy elvetni. Azt viszont ő is elismerte, hogy a jelenlegi kikötő felújítása lenne a legkevésbé megterhelő anyagilag.

A következő lépésben a közlekedési minisztérium és az Európai Bizottság tanácsadó szervei fogják kiértékelni a megvalósíthatósági tanulmányt. Ezt követően kezdhetik rendezni a tulajdonjogi viszonyokat, majd pedig uniós források igénybe vételével végrehajtani a befektetést.

Bódi szerint a belföldi hajóközlekedés fejlesztése prioritásnak számít az unióban, elsősorban azért, mert ezáltal tehermentesíthetők az utak. „A hajóközlekedésben hatalmas lehetőség rejlik mind ökológiai szempontból, mind a Duna menti régió fejlődése szempontjából” – tette hozzá.