Az egyes növények vízigénye

A víz nagyon fontos szerepet játszik a növények anyagcseréjében. Befolyásolja a légzést, a tápanyagfelvételt, az asszimilációt, a párologtatást, illetve a szállítási folyamatokat. Ha a talaj nedves, a szerves anyagok jobb mineralizációjának köszönhetően növekszik a talaj könnyen felvehető nitrogéntartalma. A hosszan tartó vízhiány súlyos károkat okoz a növényben. Viszont a túl bőséges csapadék sem jó, mivel a tápanyagok kimosódhatnak, így romlik a talaj tápanyagkészlete.

Az őszi búza esetében ez a vetés utáni „kelesztő” szakasz, amikor a gyors ütemű és biztonságos kelést teszi lehetővé a megfelelő mennyiségű csapadék. Ennek köszönhetően egyöntetűbb lesz az érés, és pozitív hatással van a hozamokra és az EMT-re is. Ezt követően május-június folyamán a legnagyobb a búza vízigénye.

A kukorica esetében főleg a hibrideknél nagyon függ a hozam a víz- és a tápanyag-ellátottságtól. Ha öntözni tudjuk a kukoricát, és így azt a kellő időben a megfelelő mennyiségű vízhez juttatjuk, akár 5 t/ha hozamnövekedést is elérhetünk. A kukorica vízigénye egyébként június-augusztus között a legnagyobb.

A napraforgó nagyon jól fejlett gyökérzettel rendelkezik, ennek köszönhetően a talaj mélyebb rétegeiből is képes jól felvenni a vizet. Viszont ennek negatív hatása is lehet az utónövényre nézve, mivel a kultúrnövény nagyon kiszárítja a talajt. A napraforgó számára nem is igazán kedvező a hűvös, csapadékos időjárás, mivel akkor fogékonyabbá válik a betegségekre.

A szója a virágzás idején igényli a leginkább a megfelelő vízellátást, nálunk pedig június közepétől július végéig virágzik. A víz fontos szerepet játszik még a hüvelyesedés idején is, amely augusztus közepéig tart. A szója egyébként a tenyészideje alatt 470 mm vizet igényel, viszont ez a növény azért is specifikus, mert a csapadék mennyisége mellett nagy szerepet játszik annak eloszlása is. A szójánál egyébként nagyon fontos szerepet játszik a levegő páratartalma is.

A repce szinte az egész tenyészidő alatt igényli a vizet. Leginkább szeptember-október folyamán, a kelésnél nagyon fontos a vízellátás, majd májusban az oldalhajtások kialakulásnál, júniusban a becőképzésnél, illetve a becőben lévő magok kialakulásánál. A repce vízigénye 580–700 mm között mozog.

(-er)