Kérdéseinkre Szabó Tímea szociológus, Szelle Elvira pszichológus és Nádasdi Péter színész válaszolt.
Milyen hatással van a társadalomra a közösségi médiában való túlzott jelenlét?
Válaszol Szabó Tímea szociológus
A közösségi média vitathatatlanul befolyással van a társadalomra és benne az egyénre. Megjelenése alapjaiban változtatta meg nemcsak a körülöttünk lévő világgal való kapcsolattartás módját, hanem azt is, ahogyan magunkat és másokat látunk. Miközben számtalan figyelemre méltó fejlesztés történt a technológiában, és következtükben a közösségi média jelentős mértékben megkönnyíti a kommunikációt, s képes pozitív értelemben ráirányítani a figyelmet a világ eseményeire, a nemes célok támogatására, fontos, hogy ne feledkezzünk meg e médium használatának negatív hatásairól és következményeiről.
Ezek leggyakoribb formája a közösségi platformokon való túlzott jelenlét, amely gyakran függőséghez vezet, hiszen magukat a közösségi hálókat is úgy alakították ki, hogy rendszeres visszatérésre és minél több böngészésre késztessék a felhasználókat. Az ilyen függőséget nem szabad elbagatellizálni, mivel jelei nagyban hasonlítanak más szenvedélybetegségekéire, és kezeléséhez szakember segítségére van szükség. A következmények közül enyhébb esetekben beszélhetünk szorongási és depresszív tünetek kiváltásáról. Ezzel kapcsolatban megemlíthetjük az ún. FOMO (Fear Of Missing Out – félelem a kihagyásból) jelenséget, amikor a felhasználók attól félnek, hogy lemaradnak valamilyen fontos eseményről, ha nincsenek állandóan jelen az online világban. Az ilyen félelmet a közösségi média folyamatosan táplálja: minél több időt tölt valaki a hálón, annál nagyobb az esélye, hogy talál valakit, aki megosztja az élményeit, hogy jól szórakozik, stb., ezzel erősítve a „követő” szorongását.
A kapcsolatteremtés és a meglévő kapcsolatok ápolása a közösségi média megjelenésével egyszerűbb lett, ám eközben néhány negatív jelenség felerősödésének tanúi is lehetünk. Ezek egyike az online zaklatás. A szociális hálók által biztosított anonimitás könnyű lehetőséget kínál az elkövetőknek az áldozatok bizalmába való férkőzéshez.
A közösségi média szerepe az információk előállításával és terjedésével kapcsolatban is fontos. A világ s benne az egyén, aki egykor a médiából tájékozódott, mára maga is tartalomgyártóvá vált. Szerepe felértékelődik: megoszthatja a gondolatait, közzéteheti véleményét, sőt weboldalakat, cikkeket oszthat meg, melyeknek tartalmát sokszor még el sem olvassa. Ezek lehetnek ártalmatlan, vicces történetek, de gyakran felháborító és sokkoló híreket is közölnek, melyek hitelességét senki sem ellenőrzi. Minél megdöbbentőbb egy hír, annál valószínűbb, hogy sokan megosztják. És habár a legtöbb ember el sem olvassa az ilyen írásokat, a cím láttán véleményt formálnak. Hosszú távon pedig az álhírek komoly befolyással lehetnek például a választások során vagy más társadalmilag polarizált kérdésekkel kapcsolatban.
Annak ellenére, hogy a közösségi média használata sok veszéllyel is fenyeget, fontos tudatosítanunk, hogy nem tudunk előle teljesen elzárkózni. Próbáljunk a pozitív oldalaira összpontosítani. Ha megtanuljuk megfelelő módon használni, kikerülni a lehetséges veszélyforrásokat és kritikus szemmel fogadni be az információkat, a közösségi média hasznunkra válhat, s megkönnyítheti az életünket.
Mit tegyen a szülő, ha gyermeke szeretne regisztrálni valamilyen közösségi oldalra?
Válaszol Szelle Elvira pszichológus
1. Próbálja megérteni, miért fontos vagy érdekes ez a gyermeknek. Legyen ez őszinte, kíváncsi érdeklődés, ne rosszalló és elutasító. Közben gondoljunk arra, hogy az ilyen oldalaknak valóban lehetnek pozitív hatásaik – gyors információhoz jutás, tájékozottság, tanulás, kapcsolattartás, érzelmi támogatás a barátoktól vagy kiváló szórakozás.
2. A közösségi oldalakat lehet hasznosan és okosan is használni. Ragadjuk meg az alkalmat, hogy megtanítsuk rá a gyermekünket.
3. Ismerje meg a szülő is az adott oldalt vagy alkalmazást. Együtt vitassák meg gyermekével a lehetséges veszélyeit és azt, hogyan lehet a legbiztonságosabban használni. Legyen ez családi beszélgetés, ne pusztán szülői utasítások kiadása.
4. Hasznos, ha minél konkrétabban elhangzanak a szabályok: milyen adatokat lehet megadni, milyen fényképek posztolása veszélyes, stb. És hogy miért.
5. Létezhetnek oldalak, amelyeket egy szülő nem tart helyesnek gyermeke számára. Az ilyeneket letilthatja, de jó, ha megmagyarázza a gyermeknek, hogy pontosan mitől szeretné megvédeni őt a letiltás által.
6. A biztonságos használaton kívül még egy fontos készséget taníthat meg neki ilyenkor: hogy tudatosítsa, a médiában megjelent tartalmak nem tények. Nem árt közösen elgondolkodni egy-egy poszt, reklám vagy blogtartalom mögötti szándékról – vajon miért írták, tették közzé?
7. Legyen a közösségi médiában szerzett élményekről való beszélgetés mindennapjaink természetes része.
8. A közösségi média kérdésére is igaz, ami sok más nevelési helyzetben: a legjobb, ha olyan szülők tudunk lenni, akik megértik és támogatják gyermeküket, s közben megfelelő határokat tudnak szabni számukra.
Színészként mennyire tartja fontosnak, hogy jelen legyen a közösségi médiában?
Válaszol Nádasdi Péter színész
Lehet, hogy fontos volna aktívabbnak lennem, de mivel a közösségi médiában való részvételem teljesen minimális – leginkább elvi okokból –, nem állíthatom, hogy olyan nagy jelentőséget szánnék neki. Számomra eddig is elegendő volt az írott sajtóban való részvétel.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.