Öt év után újra megtelt a Tisza holtága

A szlovák-ukrán-magyar hármashatár közelében, Kistárkány és Nagytrákány határában kanyargó Tisza folyó mindig fontos szerepet játszott a helyiek életében. Tavasszal és ősszel szinte rendszerességgel kiöntött és elárasztotta a hatalmas árterületeket, és feltöltötte azokat a holtágakat, amelyek a folyó szabályzása során alakultak ki. Az áradással mindig friss halállomény érkezett a holtágak medrébe, melyek leívtak, majd az őszi áradás során a fiatal halállománny egy részével visszakerültek a folyóba. Azonban ez a természetes, mondhatni automatikus korforgás az elmúlt évtizedben szinte teljesen eltűnt, a száraszág miatt utoljára 2010-ben öntött ki annyira a Tisza, hogy minden holtág megteljen vízzel „Az árhullám önmagában egy elég ijesztő fogalom, de mi kimondottan örültünk neki, hiszen a falu határában tekergő holtágakban utoljára öt éve volt víz. A helyi horgásztársulat néhány évvel ezelőtt úgynevezett csapolócsöveket helyezett el a holtágak között, hogy megkönnyítsék a folyóból történő víz áramlását. Mivel a holtágak medrében egyre több az iszap és a folyó vízszintje sem emelkedett meg kellőképpen, egészen mostanáig üresen álltak. Bízunk benne, lassacskán újra beindul a korforgás, hiszen minden egyébb mellett a nyári hőségeket is jóval elviselhetőbbé teszi egy vízzel teli holtág” – nyilatkozta lapunknak Kopasz József, Nagytárkány polgármestere.

Román István, a tiszacsernyői horgásztársulat elnöke szintén pozitívan értékeli a medrek jelenlegi állapotát, de sokkal boldogabb lenne, ha az állapot hosszú távon is megtartható lenne. „Nagyjából három évvel ezelőtt beton csöveket helyeztünk el a folyó és a holtágak közti gátakba, hogy vizet eresszünk a medrekbe, de sajnos nem sokat változott a helyzet. Az igaz, hogy a Tisza vize minden éven megáradt, de nem eléggé,. A folyó vize nem mosta tovább a holtágak altalajzatát, ezért mára már közel hét méteres a folyó és a hotágak közti szintkülönbség. Az lenne a megoldás, ha ki tudnánk tisztítani a medreket és új átfolyókat tudnánk építeni, de ez rengeteg pénzbe kerül” – magyarázta Román István, majd végezetül azt mondta, hogy ha lehetőség adódna rá, szívesen fogadnák az állami szervezetek vagy a Környezetvédelmi Minisztérium segítségét. „Tisztában vagyunk azzal, hogy egy ilyesfajta beavatkozás rengeteg pénzbe kerül, de mivel ez az árterület az ország jelentős vizes területeként, egész pontosan a 13. ramsari területként van nyílvántartva, nem szabad róla megfeledkezni. Főként a medreket kellene kimélyíteni, nagyjából 2-3 méternyi iszapot kellene eltávolítani, hogy újra beindulhasson az a körforgás, ami tíz évvel ezelőtt teljesen hétköznapi dolgonak számított” – zárta a horgásztársulat elnöke.