A végzős diákok kötelességei

Néhol már lezárultak, sok helyen még zajlanak az érettségi vizsgák, a főiskolákon pedig javában tart a vizsgaidőszak. Az iskola befejezése után különböző élethelyzetek alakulhatnak ki. Sokan továbbtanulnak, mások azonnal munkába állnak, esetleg a munkaügyi hivatalban kötnek ki. Egyesek megpróbálnak vállalkozni, többen pedig külföldre mennek, ahol a nyelvtudásukat tökéletesítik, tapasztalatokat gyűjtenek. Olyanok is akadnak, akik pár hónapig egyszerűen csak pihenni szeretnének, és később döntik el, mihez kezdjenek az életükkel. A különböző élethelyzeteknek megfelelően a végzősökre némileg eltérő hivatali teendők és ügyintézés vár.

Középiskolások

Az egyetemisták és a középiskolások között az első szembetűnő különbség az, hogy ez utóbbiaknak a tanulmányok befejezése, vagyis az érettségi vizsga sikeres letétele után még joguk van egy utolsó nyári szünetre. Mivel a tanév hivatalosan mindig augusztus 31-éig tart, a középiskolák végzősei eddig a dátumig diáknak minősülnek. Az állam a nyári szünet végéig fizeti helyettük a kötelező egészségbiztosítást, a szülőknek pedig a szociális ügyi hivatal folyósítja a családi pótlékot. A diákok általában ki is szokták használni ezt az utolsó lehetőséget a zavartalan pihenésre, és csak ritkán fordul elő, hogy valaki érettségi után azonnal munkába áll. Ha ez mégis megtörténik, az illető azonnal elveszíti diák státuszát, de nem neki kell felvennie a kapcsolatot az egészségbiztosítóval, hanem a munkaadójának, és az fogja befizetni a járulékokat is.

Aki a nyári szünet alatt nem talál munkát, és szeptemberben sem helyezkedik el, annak tanácsos szeptember 7-éig jelentkeznie a munkaügyi hivatalban. Senkinek sem kötelező regisztráltatnia magát az álláskeresők jegyzékében, ám aki ezt nem teszi meg, az önkéntes munkanélkülinek fog minősülni. Törvényből kifolyólag Szlovákiában mindenkinek a születésétől fogva kötelezően rendelkeznie kell egészségbiztosítással. A diákok és a munkanélküliek után az állam fizeti a biztosítási díjat. Aki nem diák, és nem is szerepel a munkaügyi hivatal nyilvántartásában, annak saját magának kell térítenie az egészségbiztosítást. Aki szeptember 7-éig felveszi a kapcsolatot a hivatallal, annak zökkenőmentesen folytatódik a biztosítása. Aki később jelentkezik be, annak hézag keletkezhet a biztosításában, és a hiányzó összeget utólag behajtják rajta.

Egyetemisták

A középiskolásoktól eltérően a felsőoktatási intézmények végzősei már nem jogosultak semmilyen utolsó „fizetett szabadságra”, utolsó nyári szünetre. Ők a záróvizsga letétele után azonnal elveszítik diák státuszukat. De vigyázat! Nem a diplomaosztó ünnepség dátuma a mérvadó, hanem az államvizsgáé. Esetenként a kettő között több hét különbség lehet. A végzős egyetemistának a záróvizsga letétele után szűnik meg hivatalosan a diákélete, az állam ettől a pillanattól kezdve leállítja az egészségbiztosítási díj fizetését. Aki mindjárt másnap munkába áll, azt a munkaadó ismét bejelenti a biztosítóba, és az alkalmazottja után fizeti a járulékokat. Akinek nem sikerül azonnal elhelyezkednie, az állam helyette is fizetheti tovább a biztosítást, de nem önszántából, automatikusan, hanem erre meg kell kérni azzal, hogy az illető jelentkezik a munkaügyi hivatalban. Aki ezt az államvizsgától számított 7 napon belül megteszi, annak zökkenőmentesen folytatódik a biztosítása. Ellenkező esetben hézag keletkezik, amire legkésőbb az éves elszámolás során rájönnek, és utólag kiszámlázzák a hiányzó napokat.

Egészségbiztosító

A középiskolák és az egyetemek végzőseire egyaránt érvényes, hogy ha az iskola befejezése után nem helyezkednek el azonnal, és nem is jelentkeznek a munkaügyi hivatalban, maguknak kell fizetniük az egészségbiztosítási díjat. A tanulmányok befejezése után 8 napon belül fel kell venniük a kapcsolatot a biztosítójukkal, és az előírt nyomtatvány (Oznámenie poistenca/platiteľa o zmenách) kitöltésével be kell jelenteniük az iskola elvégzését. Az űrlapot személyesen vagy postai úton kell eljuttatni a biztosító lakhely szerinti kirendeltségébe.

Szociális Biztosító

A Szociális Biztosítóval nem kötelező felvenni a kapcsolatot. Az állam a diákok után nem fizet társadalombiztosítást, és betegség esetén nem is jogosultak táppénzre, ha pedig regisztráltatják magukat a munkaügyi hivatalban, a végzősök nem is számíthatnak munkanélküli-segélyre. Ugyanakkor mindenkinek jogában áll önkéntes társadalombiztosítást kötni. Bejelentési kötelezettségük csak az árváknak van, akik hozzátartozói nyugellátásban részesülnek.

Munkaügyi hivatal

Abban az esetben, ha a végzős diák jelentkezik a munkaügyi hivatalban, az állam fizeti helyette az egészségbiztosítást, és a szülőknek leállítják a családi pótlék folyósítását. Miután bekerül valaki a nyilvántartásba, új kötelezettsége alakul ki: aktívan munkát kell keresnie, és reagálnia kell a munkaadók kínálataira, amit az egyes cégektől kapott igazolásokkal kell alátámasztani. Ha a hivatal közvetít valamilyen állásajánlatot, fel kell venni a kapcsolatot a céggel, el kell menni a megbeszélésre. A munkanélküli végzősök igényelhetnek hozzájárulást az abszolvensi gyakorlat elvégzésére, vállalkozás indítására, továbbképzésre, tanácsadói szolgáltatásokra.

Milyen iratokra van szükség a hivatalokban?

Munkaügyi hivatal: személyi igazolvány, az iskola elvégzéséről szóló dokumentum (bizonyítvány, oklevél), igazolás arról, hogy főiskolán tanul tovább, a regisztrációt igénylő kitöltött nyomtatvány.

Egészségbiztosító: személyi igazolvány, az iskola elvégzéséről szóló dokumentum, igazolás arról, hogy továbbtanul a főiskolán.

Szociális Biztosító – az árváktól kérhetnek iskolalátogatási vagy a tanulmányok befejezéséről szóló igazolást.