Szlovákiában május 25-én, szombaton újból választani fogunk, mégpedig parlamenti képviselőket az Európai Unió parlamentjébe, immár harmadszor azután, hogy beléptünk az EU-ba. A második szavazáskor az EU tagországai közül Szlovákiában szavaztak a legkevesebben. Ez sajnálatos, mert a demokráciában a parlamentekben születnek a fontos döntések, és nem mindegy, hogy ott kik és hogyan képviselnek bennünket. Jelen esetben is olyan a prognózis, hogy ismét kevesen fognak szavazni, mert sokak véleménye szerint a választók az utóbbi években csalódtak az EU és Szlovákia politikai és társadalmi állapotában. Ennek a csalódásnak több oka van, ilyen például Szlovákia politikai és gazdasági átalakulása, az EU szerepe és magatartása.
A rendszerváltás előtt Csehszlovákiában több mint 40 évig éltünk a szovjet kommunista diktatúrában. Ha mérlegre raknánk a néhány pozitív tényt – mert az is volt, mint a családalapításhoz fontos munka- és lakáslehetőség –, a negatív tényekkel (egypártrendszer, teli besúgókkal, vallás- és szólásszabadság nélkül, utazáskorlátozás, alacsony bérek és nyugdíjak. stb.), akkor a mérleg serpenyője mélyre süllyedne a negatív oldalon. Ebben az időszakban a Nyugat minden tekintetben nagyon lehagyott bennünket, mi pedig a kelet-európai országokkal együtt nagyon vágytunk az európai szabadságra, a demokráciára. És mi történt az 1989-es rendszerváltás után? Végre hozzánk is elérkezett a nyugati demokrácia, kialakult a többpártrendszer, végre szólás- és vallásszabadság lett, lehetett utazni, stb. Ezek a pozitív tények. Ugyanakkor a „szabad piac” és a „privatizáció” által valójában megszűnt a hazai ipar és a mezőgazdaság jelentős része: 11 cukorgyár, a gépgyárak, a textil-, a papír-, a bútorüzemek. Pardon, egyes falvakban itt-ott azért megmaradtak a romokban heverő magtárak, istállók... A Kassai Vasmű és a Slovnaft idegen kezekbe került. Állami tulajdonban jóformán nincs semmi. Mindezekkel párhuzamosan létrejött a munkanélküliség, és alacsony szintre került a lakásépítés – felmerül a kérdés: a fiataloknak az iskolavégzés után a munkaügyi hivatalok hogyan biztosítják a családalapítást? Hogy vagyunk megelégelve az egészségüggyel, a kórházak, a biztosítók és az iskolák helyzetével? Nem csak az üzleti érdek dominál itt is? A rendőrségnél és a bíróságoknál minden a legnagyobb rendben van?
Szlovákia az EU-ba lépés után
Szlovákia belépését az ország lakossága nagyon is kívánta, örömmel meg is ünnepelte, hogy képviselőink bekerültek a döntéshozó Európai Parlamentbe, benn vagyunk a schengeni övezetben, látszólag minden nagyon jó. A hiányosságok azonban nem égbekiáltó dolgok, orvosolhatóak. Ezért is élni kell a szavazati jogunkkal, el kell menni olyan pártokra és ezáltal személyekre szavazni, akik kiállnak az érdekeink mellett. Mi itt, Európában több mint 1100 éve élünk, ez az otthonunk, és szeretnénk, ha a jövő biztosítva lenne a gyerekeink, unokáink, dédunokáink számára is. A kelet-európaiak, magyarok, szlovákok, csehek, lengyelek, románok, szerbek is egy biztonságos, gazdaságilag erős, igazságos, nemzetek Európáját szeretnék, ahol tiszteletben tartják mindenki specifikus érdekeit. Ehhez azonban mindnyájunk szavazata szükséges.
Buday Ernő, Kassa
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.