Életpályák kerülnek mérlegre a Duna utcai gimnázium mérlegtermében, holott a műszereknek már hűlt helyük. A régi feliratnak Kulcsár Mónika tanárnő pályaválasztó és tehetséggondozó tevékenysége ad új töltetet.
A közelmúltban két díjat is kapott, mégis azon dilemmázott, hogy miért szólítjuk meg, hiszen – mint fogalmaz – csak egy középiskolai tanár. Valójában éppen ezért, a kitüntetés csak apropó, ha viszont már az, akkor az elismerések válfajaitól indulunk. Pedagógusnapkor a megye a tevékenysége egészéért, áprilisban pedig a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége a tehetségek felkarolásáért és gondozásáért díjazta, de folyamatos visszajelzést jelentenek a versenyeredmények és az érettségi, ahová magyar–történelem szakosként minden diákot el kell vezetnie, sikerre kell juttatnia.
Mi jelenti számára az elismerést? Milyen tanárként? Mi hangolja le? Miből áll a tehetséggondozás? Hogyan készíti fel a diákokat? Mi okoz gondot az oktatásban? Mit tesz annak érdekében, hogy ne égjen ki? Kinek való a tanári pálya?
Ezekre a kérdésekre is mind választ kapnak, ha a már megvásárolható Vasárnapban elolvassák Rizsányi Attila írását.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.