Gál Gábor: Minden európai országban probléma a gyűlöletbeszéd

„Kíváncsiak voltunk, hogyan kezelik a környező országokban a gyűlöletbeszéd problematikáját. Tiszteletben tartjuk a szólásszabadságot, de egyetértünk abban, hogy ha valaki átlép egy határt annak legyenek következményei, például büntetőeljárás formájában” - mondta Gál.

Szavai szerint a minisztériumok képviselői egyetértettek abban, hogy az állam nem szabályozhat mindent. „A civil társadalomnak vagy a médiának is fontos szerepe van abban, hogy napvilágra kerüljenek az ilyen ügyek. És a hálózatok üzemeltetőinek is csatlakozniuk kellene hozzájuk, és valamiféle társadalmi megállapodásnak kellene létrejönnie, mert az állam nem képes nyomon követni mindent, például az összes gyűlölködő megnyilvánulást a közösségi hálón - tette hozzá Gál.

Marie Benešová cseh igazságügyi miniszter is fontosnak tartja az online térben előforduló gyűlöletkeltés problémájának megoldását. „Szabályok bevezetéséről beszélünk, a cseh belügyminisztériumban egy ideje már speciális részleg foglalkozik ezzel. Érdeklődni fogok, milyen eredménnyel, és szeretnék mielőbb beszélni erről a kérdésről a belügyminiszterünkkel. A cseh köztársaság nevében azt mondhatom, megpróbáljuk azonosítani azokat, akik gyűlöletet szítanak, és ha megállapítjuk, hogy bűncselekményt követett el, a szankciók nagyon kemények lesznek. Jelenleg a német jogrendszert vizsgáljuk, amely ezt a kérdést kezeli, és úgy vélem, más országokkal közösen megoldást találunk" – összegezte.
 

Az igazságügyi miniszterek rendszeresen foglalkoznak a gyűlöletbeszéd elleni küzdelem kérdésével. Tárgyaltak az elektronikus bizonyítékokról, az úgynevezett e-nyilvántartásról is. A miniszterek és az államtitkárok is tapasztalatot cseréltek, főleg olyan kérdésekkel foglalkoztak, mint a bonyolult kiadatási eljárások, az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása, ellenőrzése.