Dostál kihagyná a törvényből a külföldi himnuszokra vonatkozó részt

Dostál szerint a legegyszerűbb az lenne, ha a törvényből teljesen kihagynák az arra vonatkozó részt, hogy mikor játszható le egy másik állam himnusza. Rámutatott: ha a törvényben nem említenék más államok himnuszait, akkor eleve nem kerülne sor azok lejátszásának vagy eléneklésének korlátozására. „Mindenki annyiszor játszhatja le vagy énekelheti el majd a himnuszát, ahányszor jól esik neki” – szögezte le. Hozzátette: a külföldi himnuszok lejátszását egyébként sem kell törvényben szabályozni, ezen a téren elegendő útmutatást nyújtanak a protokoll szabályok.

Sárközy Irén (Most-Híd) azt válaszolta, hogy megérti Dostál szándékát, ugyanakkor továbbra is ragaszkodik a Most-Híd által előterjesztett törvényjavaslathoz, amely módosítaná a vitatott, külföldi himnuszokat érintő szövegrészt. „Az emberek többsége nem jogász, bizonyos megfogalmazások nekünk is problémát okoznak” – ismerte el, hozzátéve, hogy az általuk benyújtott javaslat megfogalmazása közérthető és egyszerű. Úgy véli, csak így lehet megelőzni az esetleges félreértelmezéseket.

Az SNS által jegyzett, állami jelképekről szóló törvény Most-Híd által javasolt módosítását a parlamenti képviselők hétfőn (5. 13.) második olvasatba utalták. A törvénymódosító javaslatról a képviselők gyorsított eljárásban döntenek. A javasolt módosítás a Most-Híd képviselői szerint biztosítaná, hogy a természetes és jogi személyek továbbra is lejátszhassák, illetve elénekelhessék egy másik ország himnuszát.

Az SNS által jegyzett, állami jelképekről szóló törvényt Andrej Kiska államfő megvétózta, a vétót azonban a plénum pénteken (5. 10.) megtörte. Mivel az elnök a jogszabály egészét utalta vissza a parlamentnek újratárgyalásra, nem kerülhetett sor annak módosítására, csupán a törvény elutasítására vagy újbóli elfogadására. A törvény mellett 86 képviselő szavazott. Az tehát továbbra is tartalmazza a külföldi himnuszok lejátszására és éneklésére vonatkozó, vitatott rendelkezést.