Mi megkérdeztük, ők válaszoltak:
Mi a leggyakoribb oka annak, hogy valaki a szingli életformát választja?
Válaszol Nyitrai Angelika párkapcsolati coach, házassági tanácsadó
Kényszerből vagy önként, egyre többen élnek szingliként. Leginkább az ismerkedési színterek hiányát és a megváltozott munkakörülményeket okolják, ráadásul szinte teljesen eltűntek a hagyományok, a család presztízse is háttérbe szorult. A karrier egyre fontosabb, ha első helyen van, a párkapcsolat építése nem fér bele a mindennapokba. A nők számára is kitárult a világ. A társadalmi státus megváltozásával öntudatosabbak lettek, az egyenrangú párkapcsolat kialakítása nehéz, félelmet kelt, idegen ez az új felállás.
A leggyakoribb okok: korábbi párkapcsolati sérelem; az elvált szülők mintája; önértékelési problémák; önbizalomhiány; értékrendbeli és világnézeti különbségek s ezek kezelése; a szabadság elvesztésétől való félelem; félelem az intimitástól, szexualitásbeli különbségek és problémák.
A felsoroltak mind befolyásolhatják a kényszerből vagy önként vállalt szingliséget, melynek megvannak az előnyei és a hátrányai. Hogy ki hogyan éli meg, az egyéni. Ha tudatos döntés, akkor érezheti magát jól, szabadnak, kiteljesedettnek. Van, aki mégis egy idő múlva párkapcsolatra vágyik, keresi a lehetőségeket, tartozni akar valakihez. Ha kényszerből szingli, és szeretne kilépni, de nem sikerül, ajánlatos szakember segítségét kérni.
Összeegyeztethető-e a függetlenség mint életforma a hagyományos értékrendekkel?
Válaszol Gábor Bertalan szepsi római katolikus esperesplébános
Szent Máté evangéliumában a házassággal és a nem házassággal kapcsolatban a következők olvashatók: „Csak az fogja ezt fel, akinek megadatott. Van, aki azért képtelen a házasságra, mert úgy született. Van, akit az emberek tettek a házasságra alkalmatlanná. Végül van, aki a mennyek országáért önként mond le a házasságról. Aki fel tudja fogni, az fogja fel!” (Mt 19, 1–12) Ady Endre is hasonlóképpen vall Sem utódja, sem boldog őse… című versében. Sem rokona, sem ismerőse / Nem vagyok senkinek, / Nem vagyok senkinek. / Vagyok, mint minden ember: fenség, / Észak-fok, titok, idegenség, / Lidérces, messze fény, / Lidérces, messze fény. / De, jaj, nem tudok így maradni, / Szeretném magam megmutatni, / Hogy látva lássanak, / Hogy látva lássanak. / Ezért minden: önkínzás, ének: / Szeretném, hogyha szeretnének / S lennék valakié, / Lennék valakié.
Az evangélium tanítása és maga a vers is az ember mélyebb rétegeiben érthető. Minden idők nagy kísértése, hogy az ember egyedi önazonosságában, nem pedig kollektív kötelmeiben határozza meg önmagát. Nem családban, nemzetben, keresztény kultúrában gondolkodunk, hanem önmagunkban. Nem a megmaradásunk, az életszínvonalunk az elsődleges. Nem az számít, hogy ki vagyok, hanem hogy milyen.
Ám, nem tudunk így maradni, szeretnénk önmagunkat megmutatni, hogy lehessünk valakié. Egy erősebb kötődési igény fejeződik itt ki, ezért van az önmegmutatásunk is. Egyediségünkben és egyediségünkből az elfogadás és a szeretet igénye kiált.
Mennyire elfogadott ma a társadalomban, ha egy nő/férfi az egyedülállóság mellett dönt?
Válaszol Bolemant Lilla genderkutató
A szingli életformát általában eltérően ítéli meg a társadalom, ha nőről vagy férfiról van szó. Az egyedül élő lányokat azzal vádolják, hogy elutasítják a házasságot, a komoly kapcsolatot, mert csak élvezni akarják az életet, felelősséget és gyereket vállalni meg nem. Miközben csak arról van szó, hogy mára a nőknek saját jogon is lehet társadalmi rangjuk, anyagi függetlenségük, nincsenek rákényszerítve arra, hogy bármilyen kapcsolatba belemenjenek. És arra sem, hogy benne maradjanak egy rossz vagy bántalmazó kapcsolatban.
A szingli létforma választás is, de leginkább egy élethelyzet, amelyben akkor találja magát az ember, ha hiába keresi, nem találja a megfelelő partnert, ha elhagyják, ha elvált, ha egyedül neveli a gyerekét. Mindig jobb egyedül élni, mint egy rossz kapcsolatban, amely rombolja az ember önbecsülését, önbizalmát. Persze biztosan nem egy vágyott státus a szingliség, de attól, hogy egyedül él valaki, még nem kell, hogy magányos legyen, tartalmas társas kapcsolatai lehetnek. És nem elítélendő az, aki ebben az élethelyzetben életének azokra a területeire összpontosít, amelyeket építeni tud ahelyett, hogy a helyzetén siránkozna. Lehet boldog vagy boldogtalan szingliként és feleségként is. Hagyjuk meg mindenkinek a választás lehetőségét és élethelyzetei megélésének módját!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.