A szingliség lélektana

Férfi és női barátokkal osztják meg a szabad idejüket, akik szintén szinglik. Manapság senkit sem szólnak meg azért, mert így él. A vénlány mint ítélkező minősítés mára teljesen eltűnt. A szingliség menő lett. A szingliként élő nő a szabad, bátor, önmagáról egyedül is gondoskodó nő archetípusa, aki nem függ senkitől. Az igény, amely létrehozta ezt, az a társadalmi változás, mely a női egyenjogúsági mozgalmakat is elindította. A változás többek között a munkaerőpiacon indult el, és ma is tart. Jelenleg az egyenlő bérezés került fókuszba. Cél, hogy a felső vezetésben a nők fizetése ne lehessen alacsonyabb, mint egy ugyanolyan pozícióban dolgozó férfié. Vitatható, hogy szükséges-e ez a teljes egyenjogúság, de az biztos, hogy az utóbbi két évtizedben a nők szerepe jelentősen megváltozott mind társadalmilag, mind szociálisan, mind pedig a családban betöltött szerepüket illetően. A nők minden területen megmutatják magukat, hallatják hangjukat, és a választott férfi mellett is egyenrangú társként szeretnek élni. A klasszikus háztartási, gyermeknevelési női szerep kibővült, rugalmasabb lett. A legtöbb nőnek nem elegendő, hogy „csak” feleség, „csak” anya. Többre vágyik. Szeretné megvalósítani önmagát, az álmait, karriert építeni, és a férjétől függetlenül is létezni mint ember és mint nő. Ennek ellenére sok nő mégis feladja terveit, céljait, amikor férjhez megy, és gyermekei születnek.

A szingli életstílus jellemzői a férjezett, kisgyermekes nőkével összehasonlítva igen jelentős különbségeket mutatnak. De ezek az eltérések nem feltétlenül és nem minden esetben jelentenek minőségi különbséget is az egyik vagy a másik életforma javára. Amikor az életmód sajátosságait nézzük, nem mindegy, hogy tudatosan választott életformáról van-e szó, vagy egy válás után a nő csak belesodródott egy számára korántsem ideális helyzetbe. Utóbbi esetben a szingli életforma kevés örömöt és elégedettséget fog adni.

Milyen hatásai lehetnek hosszú távon az egyénre és a társadalomra nézve?

A női alapjellemzők a lágyság, befogadás, elfogadás, áramlás, szelídség, alkalmazkodás. A férfi alapminőségét a tett, kezdeményezés, adás, teremtés, vadászat, erő határozza meg. Amikor a nő egyedül él, és egyedül gondoskodik magáról, vigyáznia kell arra, hogy a benne élő férfiminőség ne kapjon nagyobb hangsúlyt, mint a női. Ugyanis ha nem szabadon és örömmel választott életformája a szingliség, ez probléma lesz a jövőbeli párkapcsolatában, -választásban. A szingliség másik hosszú távú hatása, amely jelentkezhet, az a bizalmat illető. Ha a korábbi csalódások miatt félelemből választja valaki az egyedüllétet, akkor a férfiba vetett asszonyi ősbizalom nem tudja őt támogatni. Ez a felvállalt, kimondott és őszinte vágyai kibontakozásának útjába fog állni, és megakadályozza, hogy tartós kapcsolatban éljen.

Lehetnek olyan negatív hatásai, amely társadalmi változásokat is okozhat. Ha a nők inkább ezt az életformát választják a család helyett, deformálódhat a női energia, drasztikusan csökkenhet a népesség, az anya-apa-gyermek családmodellt felválthatja az erősen anyaközpontú nevelés.

A kiegyensúlyozottság, elégedettség mértéke nem attól függ, hogy szingliként él-e egy nő, vagy házasságban. A boldogság mértékét az önismeret, tudatosság, egyéni felelősségvállalás, önbecsülés, önképviselet, önszeretet határozzák meg. Egyik életforma sem jobb vagy rosszabb a másiknál.

Montorffy Letti író, coach, tréner

A szingli, gyermektelen nő életstílusának általános jellemzői

1. Diplomás. Közép- vagy felső vezető. Esetleg önálló vállalkozást visz.
2. Sokat dolgozik, gyakran hétvégén is.
3. Szabadidejében sokat utazik.
4. Minőségi ételeket eszik, márkás ruhákban jár. Leginkább magára költ. Személyes igényeit előtérbe helyezi.
5. Rendszeresen sportol.
6. Társasági és kulturális eseményekre jár.
7. Sokat költ szépségápolásra.
8. Otthonában nem kell senkihez alkalmazkodnia.
9. Döntéseit leginkább egyedül hozza.
10. Gyakran magányos lehet, és ezt munkával ellensúlyozza.
11.  Viszonylag kevés időt tölt otthon.
12.  Nem szeret sütni-főzni.
13.  Férfiakkal alkalmi, rövid távú kapcsolatokat tart fent. Néha egyszerre több férfi is van az életében.
14.  Nem társfüggő. Képes, tud és a legtöbb esetben szeret is önállóan élni.

A férjezett, kisgyermekes nő életstílusának általános jellemzői

1. Nem feltétlenül dolgozik, ha mégis, a gyerekek miatt részmunkaidőben vagy a férje vállalkozásába besegítve.
2. Ő fogja össze a családot. Szervez, intézkedik, igényeket, kötelességeket koordinál. Iskolába, edzésre, különórára szállítja a gyermekeket. Többet dolgozik a család körül, mint a hivatásában.
3. Gyakran kimerült, ezért ha van szabadideje, passzív pihenéssel tölti.
4. Magára költ a legkevesebbet. A család anyagi helyzetétől függően vásárol ételt és egyéb háztartási eszközöket. Az akciós termékeket helyezi előtérbe.
5. Alkalmazkodik a család többi tagjához, elsősorban a gyermekekhez. Személyes igényeit gyakran háttérbe szorítja.
6. Sportol, de általában nem rendszeresen.
7. Ritkán jár társasági vagy kulturális eseményekre. Inkább kisgyermekes anyukákkal találkozik, játszótéren vagy egyéb gyermekes programokon.
8. Szépségápolásra költ a legkevesebbet.
9. Otthonában szinte sosincs egyedül, mindig alkalmazkodnia kell valakihez.
10. Döntéseit a férjével közösen hozza meg. Olyan esetekben is, amikor az a személyes igényeivel, vágyaival kapcsolatos.
11.  Néha vágyik az egyedüllétre és csendre. Ha a házassága jól működik, nem magányos.
12.  Sok időt tölt otthonában, elsősorban házimunkával, főzéssel és a gyermekek körüli teendőkkel.
13. Egyénfüggő, hogy szeret-e sütni-főzni, de a férjezett nők többsége szeret a konyhában tevékenykedni. 
14. Egy férfi van az életében, és az a férje.
15. Sok esetben társfüggő, vagy családi, társadalmi elvárás miatt kizárólag házasságban érzi teljesnek az életét. Gyakran fél az önállóságtól.

(Természetesen mindkét oldalon jócskán akadnak kivételek, akik máshogyan élik meg egyedül vagy férjezettként az életüket.)

A teljes írás a VasárnapLélek mellékletben jelent meg!