Fogyásunk okai

gyerek

Az asszimiláció mellett alig esik szó az elvándorlásról.

Fogy a magyar, mutatta ki a Statisztikai Hivatal. Nem meglepő, évek óta ez a tendencia, ám messze nem csak az asszimiláció miatt. 

Vegyes házasságok, szlovák iskolába íratott magyar gyerekek, asszimiláció, elszlovákosodás. Évtizedek óta nagyjából ezek a kulcsszavak jutnak eszünkbe, ha a szlovákiai magyarság fogyásáról olvasunk, hallunk.

A magyar gyerekek hatoda-ötöde valóban szlovák iskolába jár, jelentős részük pedig felnőttkorára identitást vált. A vegyes házasságokban nevelkedő gyerekek túlnyomó többsége szlovák nemzetiségű, nem elhanyagolható részük nem is tud magyarul. Ám a valóságnak csak egy szeletét neveznénk meg, ha a fogyással kapcsolatban csak erről beszélnénk.

Az utóbbi harminc évben kinyílt a világ, változott a gazdasági-szociális helyzet, és változóban az értékrend is, ez pedig egyre jelentősebb mértékben járul hozzá a felvidéki magyarság fogyásához. Ezt viszont még mindig kevéssé tudatosítjuk, nemcsak a megszokás miatt, talán azért is, mert itt nem lehet csak a szlovákokra mutogatni. A magyarság természetes szaporulata hozzávetőlegesen a 80-as évek óta nem elégséges, magyarán kevesebb gyerek születik, mint amennyi egy közösség reprodukciójához, számbeli fenntartásához szükséges. Tudjuk, ez a bűvös 2,1-es szám, nagyon leegyszerűsítve családonként két gyerek. Egy kisebbségi közösség számát pedig úgy bűvészet szinten tartani, ha a kelleténél kevesebb gyermek születik. A többségi szlovák társadalmat is érinti ez a probléma, ám azt két tényező pozitív irányba löki: az egyik a kisebbségek (elsősorban a magyarság) asszimilációja, a másik a bevándorlási többlet: a külföldről érkezők, ha integrálódnak és asszimilálódnak, általában a többségi társadalomba olvadnak be, nem egy kisebbségibe. Sokszor még abban az esetben is, ha a kisebbségi közösség helyben valójában többséget jelent.

A demográfia az utóbbi években a szociológusok szótárából kiszabadulva a politikusok beszédébe is belopózott. Nem véletlenül: az egyik legsúlyosabb társadalmi problémáról van szó, aminek viszont egy kormányzati ciklusnál sokkal hosszabb távú hatásai vannak, ezért nehezebben találja meg az őt megillető helyet a közbeszédben. 

Asszimiláció, demográfia és elvándorlás. 1989-ig ez utóbbi jelenség is minimálisan érintette a kommunista barakkba zárt magyar közösséget, ám az utóbbi harminc évben jelentősen hozzájárult a fogyásunkhoz.

Hatásai pedig leginkább hosszabb távon fognak sújtani minket. Az idősebb és a középgeneráció ugyanis ritkán távozik, a fiatalok, akik elmennek – takarítani, felszolgálni, menedzserkedni, egyetemen tanulni – és nem térnek haza, gyermekeiket is külföldön fogják felnevelni. A jövőben tehát nemcsak ők, de az általuk felnevelt generáció is hiányozni fog a hazai magyar társadalomból. Az utóbbi évtizedekben már megszoktuk, hogy a beiratkozásnál kampányolni kell, a magyar identitás vállalására buzdítani, ám meg kell tanulnunk a több gyermek vállalása mellett, továbbá az elvándorlás csökkentése ellen is kampányolni.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?