A kétnyelvűség erősítése a szlovák-magyar határrégióban

Bartók szerint sajnos a vállalkozók zöme továbbra sem tekinti a többnyelvűség hiányát égető problémának
Szepsi |

A szlovák-magyar hattárégió turizmusának, vendéglátóiparának és kereskedelmének kétnyelvűségét erősítő LingLand nevű interreg projekt részleteiről és eredményeiről a szlovákiai partner szerepét betöltő szepsi A Jövőért Alapítvány vezetősége számolt be egy sajtótájékoztató keretén belül. 

Ahogy azt Bartók Csongor projektmenedzser szerkesztőségünknek elmondta, a Budapesti Corvinus Egyetem és az Interrégió Fórum Egyesület, illetve a szepsi alapítvány közös projektjének elsődleges célja a határ menti régiók kétnyelvűségének megerősítése. „Kapcsolatba léptünk számos üzletlánccal és nagyvállalattal, akiket a kétnyelvűség alkalmazásáról kérdeztünk. Általánosságban elmondható, hogy azok a cégek, amelyeknek Dél-Szlovákiában a magyar határhoz közel is van üzletük vagy kihelyezett fiókjuk, jobban odafigyelnek a kétnyelvűség használatára. Persze a magyar nyelv jelenléte esetenként eltér, ugyanis vannak olyan helyek, ahol csak a kötelező feliratokat tüntetik fel: a kamerával megfigyelt területet, a vészkijáratot vagy éppen a dohány- és szeszes ital árusítására vonatkozó információkat. Szerencsére vannak olyan cégek is, akik aktívabban bekapcsolódnak a programba, és kétnyelvű üdvözlő táblákkal köszöntik a vásárlókat, vagy az áru nevét magyarul is kiírják. Továbbá az is elmondható, hogy ezek a határ menti cégek igyekeznek kétnyelvű embereket alkalmazni, mivel ők szlovákul és magyarul is képesek kommunikálni” – mondta lapunknak Bartók. Hozzátette, a Budapesti Corvinus Egyetemmel közösen végzett kutatásból kiderült, hogy az átlagos ember szívesebben vásárol olyan helyen, ahol az anyanyelvén szólnak hozzá. Az egyetem szakértői egy olyan tanulmányt készítettek, amiben szakmailag, különböző kutatások által lett alátámasztva a kétnyelvűség fontossága és piaci szerepe. „A tanulmány a projekt portálján is elérhető, de ha egy mondatban kellene összefoglalni, azt mondanám, hogy a kétnyelvűség jót tesz az üzletnek. A tanulmányt egyébként a kétnyelvűség alkalmazása kapcsán felkeresett cégeknek is elküldtük azzal a reménnyel, hogy még nagyobb mértékben és még bátrabban alkalmazzák a magyar nyelvet” – mondta Bartók Csongor. 

Többnyelvűség az éttermekben és a fürdőhelyeken is 

Mint kiderült, a projekt a vendéglátásban is szerepet kapott, ugyanis összesen 40 étteremnek és kávézónak készítettek négynyelvű étlapot és itallapot. „Ezeket az elkövetkezendő napokban fogjuk kézbesíteni. Összesen 20 szlovákiai és 20 magyarországi vendéglátóipari egységről van szó, köztük vannak szepsi, rozsnyói, szádalmási, kassai, buzitai, rimaszombati, szőgyéni, komárai és sárospataki éttermek, illetve kávézók.

50 kétnyelvű táblát helyeztünk el idehaza és Magyarországon. A legnagyobb eredményünk a sárospataki strandfürdőben értük el, ahová több mint 40 táblát készítettünk, ugyanis a látogatók nagy része szlovák anyanyelvű” – zárta a projektvezető. 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?