Fidesz–Facebook kakaskodással indult útjára az EP-kampány

Fake news, hogy a kormány törvényileg korlátozná a Facebookot Magyarországon – ezzel reagált az Index megkeresésére a Miniszterelnökség pénteken. Az online portál azután kereste meg a kormányzati kommunikációs államtitkárságot, hogy a hvg azt írta: összefüggés lehet aközött, hogy a Facebook megbízhatatlannak nyilvánította a magyar médiát, valamint, hogy a Fidesz-közeli Századvég Intézet saját javaslatcsomaggal jelentkezett néhány napja a közösségi médiaoldal magyarországi megregulázására. Ettől függetlenül a Facebook és a kormány/Fidesz közötti pengeváltások már zajlanak egy ideje a magyarországi médiában. A sort legutóbb még március végén Szijjártó Péter külügyminiszter nyitotta meg, aki a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában arról beszélt, „világméretű liberális álhírgyárak működnek, amelyek világméretű hazugságokat terjesztenek, s úgy támadnak meg embereket minden alap nélkül, hogy azt igazságnak állítják be”. Bár a külügyminiszter csak a CNN-t említette konkrétan a beszélgetésben, azért a kontextus alapján a Facebookot és úgy általában a közösségi médiát szintén könnyen bele lehetett érteni a „világméretű liberális álhírgyár” kategóriájába. 

Tendenciózus felmérés 

Ezután hozta nyilvánosságra a Századvég saját, 28 uniós tagállamra kiterjedő felmérésének eredményét a „szólásszabadság, a cenzúra és a közösségi média” témakörében. Eszerint az európaiak mindössze 8 százaléka bízik a „Facebookhoz hasonló közösségi platformokban”, míg 54 százalékuk egyáltalán nem bízik bennük. Igaz, Magyarországon a Századvég szerint az átlag alatti a teljesen bizalmatlanok aránya, 46 százalék, de például Ausztriában 66, Luxemburgban 64, Franciaországban 63 százalék volt a teljesen bizalmatlanok aránya. A meglehetősen tendenciózus kérdésre („Ön szerint inkább elfogadható, vagy inkább nem elfogadható, hogy a közösségi oldalak saját politikai nézeteik alapján törölnek felhasználói tartalmakat az oldalakról?”) a válasz is borítékolható volt, a megkérdezettek 64 százaléka szerint „inkább nem elfogadható”, igaz a válaszadók ötödének belefért ez a gyakorlat. A Századvég kutatását elsőként ismertető Origo.hu mindenesetre ez alapján öles betűkkel hirdethette, hogy „a közösségi média önkényes ideológián alapuló cenzúráját az egész kontinensen elutasítják”. 

A Századvég külön tanulmányt is szentelt a „Facebook-cenzúrának”, amiben arra a következtetésre jutottak, hogy „2019-re az a paradox helyzet állt elő, hogy a „mindörökké szabad”, nyitott, korlátoktól mentes, multikulturális világ megteremtésének ígéretével fellépő kommunikációs nagyvállalatok vezetik be korunk legdrákóibb és leghatékonyabb cenzúráját”, a kormányközeli 888.hu pedig már egyenesen azt írta a tanulmányt ismertetve, hogy „a Facebook-cenzúra a progresszív totalitarizmus legújabb pilotprojektje”. Ezután jött a „javaslatcsomag” a Facebook megregulázására. Ebben azt írják, Mark Zuckerberg és társai célja valójában „a nekik nem tetsző vélemények üldözése és elhallgattatása, különösen a bevándorlással, az iszlámmal, a nemzetekkel, a genderrel és az LMBTQ-lobbival kapcsolatos igazságok kimondását tiltanák meg – a fenti célok mellett elkötelezett a kormányzati eszközök bevonásával. A választások biztonságosságára és tisztességességére, a magánélet sérthetetlenségére és a káros tartalmak kiszűrésére hivatkozva szentesítenék a cenzúrát, miközben a nemzeti kormányok kezéből az utolsó eszközöket is kicsavarnák, hogy nehogy véletlenül magát a Facebookot lehessen a nemzeti szuverenitás fennhatósága alá rendelni”. A javaslatok között szerepel, hogy a Facebookot is nyilvánítsák tömegmédiummá, vonják a magyar jogszabályok hatálya alá, az egyes országoknak legyen lehetősége hogy „a büntetőjog erejével szankcionálhassák a Facebook cenzorait”, és magát az egész céget adják a kisrészvényesek tulajdonába. 

Elmarad a fehér lista 

Ezt követően jelentette be a Facebook, hogy Magyarországon nem fogja bevezetni a „fehér listát”, ennek lényege, hogy az erre felkerülő médiumokat a cég vezetése megbízhatónak (vagyis nem álhíreket közlőnek) tartja, így az EP-választás kampányában előzetes tartalomellenőrzés nélkül lehet majd a Facebookon reklámozni. A hvg szerint Magyarország esetében a kormánypárti Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány piaci túlsúlya miatt döntött így a Facebook. A hetilap ezt a lépést hozta összefüggésbe a Századvég javaslataival – amiből ezek szerint egyelőre mégsem lesz semmi. Az persze biztos, hogy a történetnek ezzel nincs vége.