Mérlegen a távolság

lt

Egy klienspár – legyen a nevük Laura és Ádám – azért keresett fel a tanácsadómban, mert nem működik jól a kapcsolatuk. Szembetűnő, hogy a hölgy túlsúlyos, bár ez még nem kell, hogy probléma legyen, mégis hamar erre terelődik a szó.

Laura elégedetlen önmagával, külsejével, ezt rávetíti Ádámra, és meggyanúsítja, hogy karcsúbb hölgyek után nézelődik. Ádám sikeres üzletember, sokszor tárgyal női kliensekkel is, és időnként többnapos üzleti úton van. Laura mindent megtesz azért, hogy lefogyjon, kipróbált már vagy ötféle diétát, sanyargatja magát, de semmi sem hat. Ádám állítólag egyáltalán nem motiválja őt. Két éve még szerettek volna gyermeket, de Laura nagyon tart attól, hogy a várandósság végérvényesen tönkretenné az alakját és általában a külsejét. Így lassacskán az intim élet is elmaradozik. Laura nem is érti, férje mit szeret még rajta. Ádám egyre nehezebben bírja a féltékenységi hisztériákat. Egy ideig kerülte a túlsúly témát, mert nem akarta megbántani Laurát. Legutóbb támogatóan szerette volna jelezni neki, hogy szerinte látszik a diéta hatása. Laura dührohamot kapott: hogy mondhatja, hogy kövér?! Ez csúnya veszekedésbe torkollott, Ádám fogta a kabátját és a táskáját, s aznap nem is aludt otthon. Háromnapos hidegháború következett, majd Laura elkeseredettségében közölte vele, hogy inkább váljanak el. Ez a pont késztette őket arra, hogy felkeressenek.

Meghallgattam őket, és a hallottakat így foglaltam össze: „Úgy tűnik, van egy állandó feszültség, amellyel nem tudnak mit kezdeni, és amely mostanára eltávolította önöket egymástól. Laura sokat foglalkozik azzal, hogyan néz ki, van-e benne, ami szerethető, de minél többet töpreng rajta, annál jobban elkeseredik. Ezt nem akarja kimutatni Ádámnak, mert nem akarja, hogy nyafogós kislánynak tűnjön, megembereli magát, és kemény diétákat tart. Eközben a szíve is megkeményedik, és elveszti bizalmát férjében. Elkeseredését felváltja a vádaskodás. Ádám pedig nem érti, hogy mi rosszat tesz: ha kerüli a témát, az a baj, ha megdicséri, az még rosszabb. Inkább elvonul, végzi a munkáját. Neki semmi baja Laura külsejével, sokkal jobban számít a belső békesség és a közelség, viszont azzal, hogy felesége meggyanúsítja, valami mély fájó pontot érint. Lehet, hogy egyébként is rosszul viseli, ha valaki bizalmatlan önnel?”

Ádám lehajtja a fejét, és hirtelen zokogni kezd, majd halkan elmondja: „Gyermekkoromban édesapám meggyanúsította édesanyámat, hogy megcsalta, és egyszer szemtanúja voltam annak, hogy elkergette őt otthonról… azóta nagyon mélyen érint, ha valakivel igazságtalanul bánnak, először lebénít, aztán feldühít. Nem akarom kimutatni a dühömet, nem akarom a feleségemet bántani, de ha közeledni próbálok felé, akkor eltol magától, hogy ne nyúljak hozzá, mert biztosan szánalomból teszem… nem értem, nem tudom, mit tegyek; akkor inkább elmegyek dolgozni…”

Két elkeseredett és tehetetlen fiatal ül velem szemben lehajtott fejjel, könnyes szemekkel. „Laura, mit érez akkor, amikor azt hallja, hogy Ádám tehetetlen?” Laura csak forgatja a fejét, és sóhajtva megállapítja: „Ugyanoda jutunk mindketten: elkeseredünk, és tehetetlenek leszünk. Valami nagyon hasonló zajlik le mindkettőnkben: miközben szeretjük egymást, valami eluralja a kapcsolatunkat, és egymással szembeállít bennünket, eltávolít egymástól. Tudtam róla, hogy szülei között nem volt jó a kapcsolat, de ezt a vádaskodást sosem láttam így párhuzamba állítva. Sajnálom, hogy ezt teszem vele, pedig nem akarom őt elveszíteni. Hogy lehetne ezt megváltoztatni? Azt hiszem az egésznek semmi köze a külsőmhöz és a túlsúlyomhoz.”

Ha jól látom, készek dolgozni azért, hogy ezen a lebénító működésükön változtassanak. „Ahhoz, hogy kapcsolatuk kiegyensúlyozottá váljon, és egymáshoz valóban közel kerüljenek, több lépésre lesz szükség, de elsőre elégedjünk meg azzal, hogy felismerték: kapcsolati problémájuknak nem igazán a túlsúly az oka.”

Ádám bólogat, és hozzáteszi: „Nagyon vágyom arra, hogy elnyerjem Laura bizalmát, hogy úgy tudjon rám tekinteni, megbízható férfi vagyok. Sokkal fontosabb nekem a közelség, mint az, hogy mennyit mutat a mérleg.” Laura elneveti magát, és megérinti Ádám kezét: „Szeretnék bízni benned, azt hiszem, most valahogy könnyebbnek is érzem magam!”

Süll Tamás református lelkész, párkapcsolati tanácsadó, mentálhigiénés segítő szakember

A teljes írás a VasárnapLélekben jelent meg!

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?