Jóváhagyták a válaszadási jog újbóli bevezetését

A bizottság elvetette Ondrej Dostál (SaS) ellenzéki képviselő módosító javaslatait. Dostál indítványozta, hogy a módosítás ne tartalmazza a kártérítés fizetésének kötelezettségét, amennyiben az újság nem jelenteti meg a választ, hogy a politikusok ne kapják vissza a válaszadási jogot, és hogy az csak a hiányos, hamis vagy az igazságot elferdítő állításokra vonatkozzon. Alojz Baránik (SaS) képviselő szerint a módosítás nem egyeztethető össze az európai jogrenddel. 

A válaszadási jogot 2008-ban vezette be Robert Fico (Smer-SD) első kormánya. Iveta Radičová (akkor SDKÚ-DS) kormányzása alatt, 2011-ben a jogszabályt úgy módosították, hogy a válaszadási jog csak a természetes személyekre korlátozódott. Jarjabek és Číž most az eredeti állapotot állítanák vissza.

„Hangsúlyozni kell, hogy a válaszadási jog csak a ténymegállapításokra vonatkozna, az értékítéletekre nem” – jelentették ki a törvény beterjesztői. Hozzátették: ez a gyakorlat több európai országban is működik, például Franciaországban, az 'audiatur et altera pars', vagyis a 'hallgassuk meg a másik felet is' elvéből kiindulva.

A sajtótörvényt a következő szövegrésszel bővítenék ki: „Ha egy folyóirat vagy hírügynökség olyan ténymegállapítást tartalmaz, amely egy természetes személy becsületét, méltóságát vagy magánszféráját, illetve egy jogi személy jó hírnevét érinti, és az érintett személyt pontosan be lehet azonosítani, ennek a személynek joga van igényelni a reakciója közzétételét. A folyóirat kiadója és a hírügynökség kötelesek ingyenesen közzétenni a választ.”

Ha egy kiadó vagy hírügynökség nem teszi közzé a helyesbítést, a reakciót vagy a kiegészítést, illetve ha nem tartja be a közzétételre vonatkozó feltételek valamelyikét, az a személy, aki a közzétételt igényelte, 1660 és 4980 euró közötti pénzbeli kártérítésre jogosult. A módosítás néhány kivételt is felsorol, amely esetekben nem kötelező közzétenni a reakciót. Ilyen például, ha olyan ténymegállapításról van szó, amely a válasz közzétételét igénylő személy előzetes jóváhagyásával jelent meg, vagy ha a válasz közzétételével bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére kerülne sor, illetve ha annak publikálása erkölcsi szempontból kifogásolható.