Hrutka: "Fáj ilyet mondani, de a szlovákok az esélyesek"

Hrutka

Csütörtökön húsz év után találkozik egymással tétmeccsen a magyar és a szlovák futballválogatott. Hrutka János 1999-ben mindkét Eb-selejtezőn (Pozsonyban 0:0 volt az eredmény, Győrben 1:0-ra nyertek a vendégek) pályára lépett, a 44 éves, egykori 24-szeres válogatott középhátvéddel, aki jelenleg játékosügynökként és televíziós szakkommentátorként tevékenykedik, Budapesten beszélgettünk.

Milyen emlékei vannak a két évtizeddel ezelőtti pozsonyi meccsről?
Alig hiszem el, hogy már annyi idő eltelt a meccs óta. A derbit eleve meghatározta az 1992-es Slovan– FTC találkozó botránya, amikor a kommandósok különösebb ok nélkül rátámadtak a vendégszurkolókra. Hiába telt el hét év a brutális rendőrakció óta, akkor lépett először pályára Pozsonyban a magyar válogatott, ráadásul ugyanabban a stadionban. Lehetett érezni, hogy feszélyezett a hangulat, de szerencsére nem volt balhé. Persze, nagy füttykoncerttel fogadtak bennünket, de Bukarestben sokkal félelmetesebb volt a légkör, mert ott már amikor kimentünk megnézni a pályát, leköpködtek és kövekkel dobáltak meg minket… Ami a mérkőzést illeti, fiatal csapatunk a korábbi olimpiai válogatottra épült, Bicskei Bertalan kapitány remekül felkészített bennünket, jól sikerült a rangadó előtti tatai edzőtáborozás, így bizakodva utaztunk Szlovákiába. Sokan légióskodtunk, Király, Sebők Vili, Mátyus és én a Bundesligában, míg Korsós Gyuri Ausztriában játszott, középcsatárként pedig a Benficában futballozó Fehér Miki szerepelt. Bátor játékunkkal – három támadóval kezdtünk – megleptük a szlovákokat, közelebb is álltunk a győzelemhez, de sajnos, kihagytuk a helyzeteket.

A legnagyobb lehetőség ön előtt adódott, de jól helyezett fejesét Pinte Attila a gólvonalról kivágta.
Bevallom, nem emlékeztem rá, hogy későbbi ferencvárosi csapattársam és jó barátom mentett. Még ma is sajnálom, hogy fejesem nem kötött ki a hálóban, talán, talán, ha nem König véd, hanem olyan valaki, akinek a neve S betűvel kezdődött volna. Ugyanis összesen három gólt lőttem a válogatottban, valamennyit szabadrúgásból, az angol Seaman, a román Stelea és a litván Stauce volt az áldozat. Egyébként a meccs után örültünk a pozsonyi döntetlennek, de mindenkiben maradt hiányérzet. Akkor még tizenhatos volt az Eb mezőnye, tehát csak a csoportgyőztes jutott ki egyenes ágon, a második helyezettnek pótselejtezőt kellett játszania. A szlovákokon kívül a portugálok és a románok voltak a vetélytársak.

Hogyan gondol vissza a három hónappal későbbi győri mérkőzésre?
Beismerem, erről az összecsapásról jóval kevesebb emlékkép maradt bennem. Arra emlékszem, hogy az ETO-stadionban is telt ház volt. Akkorra már eldőlt a továbbjutás kérdése, a derbi tétje a csoport harmadik helye volt. Sajnos, nem tudtuk hozni a formánkat, amennyivel jobbak voltunk Pozsonyban, annyival jobban ment Győrben a szlovákoknak, akik szerencsésebbnek is bizonyultak, mert 1:0-ra győztek. Szomorúak voltunk a meccs után, hogy csalódást okoztunk a szurkolóknak. Minden vereség fáj, de a szlovákok elleni kétszeresen is.

Mit vár a csütörtöki, nagyszombati szlovák–magyar rangadón?
Sajnos, a 2016-os Európa-bajnokság óta a magyar válogatott nem tudott eredményeket felmutatni, és jelentősen lecsúszott a világranglistán. Egyértelműen a szlovákok az esélyesek, akkor is, ha fáj ilyet mondani, de ez a realitás. Szomszédainknak klasszis futballistái vannak, akik nemzetközileg is elismertek, és topcsapatokban kulcsembereknek számítanak, ha ott akarnak lenni az Eb-n, odahaza három ponttal kell kezdeniük a selejtezőket. Játékosügynökként követem a futballisták árfolyamát, az Internazionaléban focizó Škriniar 60 millió, a Kínába igazolt Hamšík 30 millió, a Vigóban légióskodó Lobotka pedig 25 millió eurót ér. Míg nálunk a 15 millió euróra taksált, tavaly honosított Orbán számít a legdrágább játékosnak. A magyar szövetségi kapitány csak 20-25 játékos közül válogathat, de jelenleg kevés nemzetközileg elismert focistánk van. Annak viszont örülök, hogy a 18 éves Szoboszlait Marco Rossi meghívta a keretbe. A papírforma hazai győzelmet ígér, a döntetlen hatalmas bravúrnak számítana. Talán abban bízhat valamelyest a Rossi-legénység, hogy a rangadók mindig háromesélyesek, amelyeken minden megtörténhet. Fegyelmezett és taktikus játékkal, valamint szerencsével összejöhet a pontszerzés.

Mi a konkrét tippje?
Reálisan nézve egy vagy kétgólos szlovák siker várható. Persze, az ember mindig bizakodik, egy 1:1-nek rendkívül örülnék. Budapest társrendezője a jövő évi Európa-bajnokságnak, de szép lenne hazai pályán szurkolni a válogatottnak…

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?