Fennállásának hetvenedik évfordulóját ünnepli idén a Csemadok

Bár a név a történelem során többször változott, a szervezet megőrizte a mindenki számára ismert 'Csemadok' elnevezést. A szövetség 1949 óta magába foglalja a magyar kisebbség összes, Csehszlovákia, majd 1993 után Szlovákia területén működő polgári kulturális szervezetét.

A Csemadok létrejöttében az 1945 utáni események is fontos szerepet játszottak. A második világháború után a Szlovákia déli és délkeleti részén élő magyarokat, csakúgy, mint a csehországi németeket, a Beneš-dekrétumok értelmében megfosztották az állampolgárságuktól. 1948 után a csehszlovák kormány fokozatosan enyhített a kitelepítési politikáján, és így megnyílhattak az első magyar tanítási nyelvű iskolák, decemberben pedig megjelent az Új Szó első száma. Ekkor született meg az ötlet, hogy létrehozzanak egy szervezetet, amelyik a magyar lakosság érdekeit képviselné.

A Csemadok alapító közgyűlését 1949. március 5-én tartották Pozsonyban.

Később ehhez csatlakoztak a helyi szervezetek, amelyekből az első évben 63 volt, 3380 taggal, majd 1960-ban már 519 helyi szervezetet jegyeztek, több mint 36 000 taggal.

A szervezet alapvető célja a szlovákiai magyarok kultúrájának védelme volt, de az alapító okirat magába foglalta a magyaroknak a kommunista párttal szembeni kötelezettségeit is, mint például a dolgozók nemzetközi egységének a megtartását vagy a Csehszlovák Köztársaság iránti lojalitás kifejezésére való törekvést.

A Csemadok első elnöke Lőrincz Gyula baloldali újságíró és grafikus volt. A Csemadok 1951-től kiadta a Fáklya nevű folyóiratot, majd 1957 és 1995 között A Hét c. hetilapot.

Varga Sándor így ír a Csemadok tevékenységéről a Magyarok Szlovákiában (1989-2004) c. publikációban:

„A Csemadok aktivistái népfőiskolai jellegű előadásokat szerveztek a tagság részére, ahol a mezőgazdasági termelés alapkérdéseitől kezdve sütő-főző tanfolyamokon keresztül az orosz nyelvtanfolyamokig több dologgal is foglalkoztak".

Varga szerint a Csemadok az ötvenes években „egy felszabadultabb, teljesebb életnek lett a megtestesítője és egyben eszköze is".

A hatvanas évektől a Csemadok tevékenysége egyre jobban a kultúrára összpontosított, amatőr színjátszó csoportokat és fesztiválokat szerveztek. A prágai tavasz idején a Csemadok vezetősége a reformpárti szárnyat támogatta, Alexander Dubček 'emberarcú szocializmusától' ugyanis azt várták, hogy a kisebbségek is több támogatást kapnak majd.

Jelentősebb változás a Csemadok életében 1989 után jött. 1990-től a Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége, majd 1993-tól napjainkig a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség – Csemadok nevet viseli.

A Csemadok élén 1991-től Bauer Győző akadémikus állt, akit 1997-ben Kolár Péter, a kassai (Košice) Thália Színház igazgatója váltott fel. 2000-től Kvarda József MKP-s parlamenti képviselő, majd Száraz József volt udvarnoki (Dvory nad Žitavou) polgármester állt a szervezet élén. 2012 októberétől mostanáig Bárdos Gyula volt MKP-s parlamenti képviselő a Csemadok vezetője.

A Csemadok 2016-ban Európai Polgári Díjban részesült, amelyet Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke vett át Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) Csáky Pál és  Anna Záborská európai parlamenti  képviselőktől,  valamint  Dionýz Hocheltől, az EP szlovákiai tájékoztatási irodájának képviselőjétől.