A legújabb felmérés szerint romlott a hazai egészségügy minősége

Az EHCI 35 európai országban készített elemzést az egészségügy helyzetéről. Hat fő szemponton belül összesen 46 tényezőt vizsgáltak. Szlovákia a középmezőnyben végzett, a megszerezhető 1000 pontból összesen 723-at gyűjtött be. Ehhez képest 2017-ben 749 pontot szereztünk, a kis különbség ellenére mégis 4 hellyel visszaestünk. 

Svájc az első

A felmérés szerint az európai országok közül Svájcban a legfejlettebb az egészségügy, összesen 893 pontra értékelték. Az elemzők az első helyezést azzal magyarázzák, hogy az összes ország közül Svájcban lehet a legkönnyebben hozzájutni az egészségügyi ellátáshoz, itt kell a legkevesebbet várakozni a műtétekre és a kezelésekre. A második Hollandia lett, 10 ponttal ért el rosszabb eredményt Svájcnál. A holland egészségügy az előző felméréshez képest nagyot zuhant, 2017-ben 924 ponttal még az élen állt. A rosszabb helyezés a pszichiátriákon jellemző hosszú várakozási időnek és a növekvő öngyilkossági aránynak tudható be. Őket követi Norvégia 857 ponttal, majd Dánia 855-tel.

A magyar kormány hibája

A szomszédos országok közül Ausztria teljesített a legjobban: 799 ponttal a 9. helyen végzett. Csehország a 14. helyen zárt, 8 ponttal előzte meg Szlovákiát. A felmérés készítői szerint a cseh és szlovák egészségügy közti pontkülönbség oka, hogy a cseh egészségügy szélesebb körű egészségügyi ellátást biztosít, mint a szlovák. Például a sikeres veseátültetések aránya is nagyobb, és a fogápolásban is előrébb járnak a csehek.
Magyarország a 33. helyen végzett, mindössze 565 pontot ér el. Az elemzők úgy vélik, hogy a rossz helyezés oka elsősorban a magyar kormány hozzáállásában keresendő.

„Úgy tűnik, hogy az utóbbi években a kormány nem az ország megfelelő irányítására koncentrált. Azzal voltak elfoglalva, hogy kiirtsák a szabad sajtót és politizálják a bíróságokat” – olvasható az elemzésben.
 

Kalavská: van előrelépés

Andrea Kalavská (Smer) egészségügyi miniszter szerint a tárca már javában azon dolgozik, hogy a szlovák egészségügy gyengeségeit felszámolják. „A felmérésből kiderült, hogy nem teljesítünk jól a rákos megbetegedések kezelését illetően. Ezt a problémát már észlelte a tárca is, ezért kidolgoztunk egy tervezetet, mely javítana a rákos betegek kezelésén” – nyilatkozta Kalavská. Hozzátette, hogy a felmérésnek vannak pozitívumai is. „Például az általános rendelői orvosok tekintetében Szlovákia nagyon jól teljesített. Azt viszont elismerem, hogy a szakorvosokhoz nem könnyű bekerülni, ezt látni a felmérésben is. Ezért igyekszünk új speciális rezidensprogramokat létesíteni” – mondta az egészségügyi miniszter. 

Mint a Tour de France

Tomáš Szalay, az Egészségpolitikai Intézet (HPI) elnöke úgy véli, hogy az elemzés adatait óvatosan kell kezelni.

„Ezt leginkább a Tour de France-hoz tudnám hasonlítani. Az élmezőnyben van pár versenyző, akik láthatóan elhúztak. Ezután jön a középmezőny, melyben együtt vannak a versenyzők, sok esetben csak tized másodpercek döntenek a helyezésről, így akárki végezhet a 17., de akár a 70. helyen is. Azt gondolom, hogy a szlovák egészségügyben tavaly nem történtek olyan változások, melyek indokolnák ezt a visszaesést. Általában olyan apróságok döntenek, melyek negatív hatását alig érezni” – mondta lapunknak Szalay.

Bajos megelőzés

A felmérés hat fő kategóriára oszlik: a betegek tájékozottsága, az ellátás elérhetősége, a sikeres kezelések aránya, az egészségügyi szolgáltatások hatásköre, a megelőzés és a gyógyszerhasználat. Szlovákia az utóbbi kettő esetében teljesített a legrosszabbul. Az elemzés szerint az emberek nagyon káros életmódot folytatnak. A dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kevés mozgás mind a megelőzés kategóriájába esett, ezekben nagyon kevés pontot szereztünk.
Szalay elismerte, hogy Szlovákiában a megelőzés nem működik. „A minisztérium hangoztatja, hogy ez a megelőzés éve. Ez egy olyan kampány, melynek keretében igyekeznek felhívni az emberek figyelmét a megelőzés fontosságára. Talán már valamit javult a helyzet, de az emberek még mindig nem veszik komolyan a megelőzést. Vannak előírt ellenőrzések, szűrések, melyeken nem vesznek részt. Sajnos azt kell hogy mondjam, hogy ez nem csak az egészségügy hibája, hanem a betegeké is” – mondta lapunknak Szalay.