A szívószál ha műanyag, nem menő

ok

Hanem káros. A környezetre, ezáltal az élővilágra, amiből az ember sem tudja kihúzni magát. Merthogy a műanyagból készült szívószállal nem vagy csak nagyon nehezen lehet bármit is kezdeni használat, azaz hulladékká válása után. Nem kerülhetem el az átcsúszást a szlengbe: addig szívjuk, szívjuk, hogy végül megszívjuk.

Ne kérjük, sőt mondjunk rá nemet!

Az utóbbi időszak figyelemfelhívó kampányai után mind több cég mond nemet erre a luxuscikkre, úgyhogy sok vendéglátóipari egységben már nemhogy nem hozzák ki az ember italába a korábban elmaradhatatlan szívószálat, hanem szinte ferdén néznek rá, ha mégis kikéri. És ha belegondolunk, jogosan teszik, egyrészt, mert meg lehet inni azt az üdítőt vagy bármit egyszerűen az üvegből, pohárból, csészéből is, de főleg: feltalálták már a többször használatos szívószálakat. Sőt, előbb feltalálták, mint a műanyagot.

Ez utóbbi szabadalmaztatása 131 évvel ezelőtt történt, de tömeges elterjedése a második világháború után következett csak be. Viszont nem ekkor kezdődött ám a nagy szívogatás, hanem feltehetően több ezer évvel az időszámításunk kezdete előtt, és bizonyos kutatások arra mutatnak rá, hogy az orángutánok is hajlamosak csővel juttatni el a folyadékot a szájukig. Ehhez adódott hozzá még több további tényező, és ha a divatjelenséget nem vesszük is számba, a praktikumok közül is sorolhatunk jó párat: megszűrheti az italunkat, segítségével elkerülhetjük, hogy az ivóalkalmatosságról a szánkba jussanak a kórokozók (ez persze a 19. században még fontosabb volt), és az egészségi problémákkal küszködők egy része is segítségként tekint rá. No és van, akinek így jobban ízlik az ital. S mindez rendben is volna, ha nem fajult volna el a dolog. Becslések szerint ugyanis már sok százmillió műanyag szívószálat dobnak ki naponta. Ezek lebomlására mintegy 200 évet kell várni, és a tömegességből meg a szívósságból adódóan az óceánokban a műanyag szívószál a nyolcadik leggyakrabban megtalált szemét. Közeli rokona pedig a műanyag fültisztító és a többi egyszer használatos műanyag apróság. Tömegüket tekintve nyilván nem ezek adják az eldobott műanyag nagy hányadát, de alakjuk miatt könnyen komoly károkat okozhatnak a tengeri élőlényekben, gondoljunk csak arra, mennyire könnyen összetéveszthetik az élelemmel és lenyelhetik.

Egyéb opciók

Alternatíva van. A papírból készült szívószálak nyilván kevésbé károsak a környezetre, de el kell ismerni, hogy hamar eláznak, onnantól fogva pedig nem nyújtanak felhőtlen iszogatási élményt. A növények szárából készült szívószálakat pedig eredetileg is azért igyekeztek lecserélni, mert pluszízt és/vagy -illatot biztosítanak kéretlenül. Lehet viszont fémből, üvegből készült szívószálakat vásárolni, amelyekhez rendszerint miniatűr keféket is adnak kapásból, hogy ne kelljen annyit vesződni a tisztításukkal. És vannak szilikonból készültek is, meg több anyagból kombináltak, mindenki megtalálhatja tehát a szívéhez (és szájához) legközelebb állót.

Kedvező hír egyébként, hogy az Egyesült Államok után az Európai Unióban is megmutatkozott az igény a rigorózusabb szabályozásra. Tavaly decemberben az EU parlamentjének és bizottságának tárgyalásain megállapodás született arról, hogy komolyan nekifognak a műanyaghulladék visszaszorításának. Eszerint egy csomó, jórészt egyhasználatos műanyag tárgy tilalom alá kerülhet 2021-től, köztük a szívószálak mellett a fültisztítók, a tányérok, a lufikhoz gyártott pálcák, a poharak, az ételhordók, vagy a horgászfelszerelések tartozékai. Hosszabb távon pedig például abban állapodtak meg, hogy 2029-re 90 százalékkal csökkentik a műanyag palackok számát, később pedig kötelezővé teszik, hogy ezek előállításakor újrahasznosított műanyagot is használjanak. Az ellenhangok közben felvetik, hogy bizonyos esetekben igenis nagy szükség van az egyszer használatos műanyagokra, kezdve például a már említettől, az egészségi problémákkal való könnyebb együttéléshez. Nem is arról van szó, hogy át kell esni a ló túloldalára, de nemet mondhatunk, ha felesleges, és kereshetünk más megoldásokat a lehetőségeinkhez mérten, a magunk érdekében is.

  • Csak az amerikaiak annyi műanyag szívószálat használnak naponta, hogy ezek a végüknél összeillesztve két és félszer körbeérnék a Földet
  • Évente nagyjából 1 millió vízimadár és 100 ezer tengeri élőlény vesztét okozza a műanyaghulladék
  • 2015-ös adatok szerint az előállított több milliárd tonna műanyagnak mindössze 9 százalékát hasznosították újra, 79 százalék lerakódott a környezetben
  • A már említettek mellett fokozottan érdemes odafigyelni a műanyag szatyrok, a cigarettacsikkek, a lufik és a műanyag csomagolók használat utáni sorsára is

A teljes írás a nyomtatott Vasárnapban jelent meg!

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?