Egyházi áldás a törvényekre?

A tárcavezető januárban készítette el a kormány törvényalkotási szabályzatának módosítását, amelynek értelmében a katolikus püspökök legfőbb szlovákiai testületének a véleményét is ki kellene kérni a tárcaközi egyeztetés során. Gál javaslata szerint az egyházi szervezet alanyi jogon véleményezhetne minden készülő törvényt. A jogszabály kidolgozója köteles lenne válaszolni a püspökök megjegyzéseire.

A tárcaközi egyeztetés folyamatába egyébként most is bárki bekapcsolódhat. A civil vagy egyházi szervezeteknek, továbbá az egyszerű állampolgároknak is akkor van erre érdemben lehetőségük, ha egy adott törvényhez kapcsolódó konkrét megjegyzésüket 500 állampolgár az aláírásával támogatja. Gál módosítása értelmében a Szlovák Püspöki Konferenciának nem lenne szüksége erre az 500 aláírásra, automatikusan véleményezhetné a készülő törvényeket.

Kérdésünkre a minisztérium szóvivője, Zuzana Drobová azt nyilatkozta, őket a Szlovák Püspöki Konferencia kereste meg azzal a kéréssel, hogy a tárcaközi egyeztetés állandó tagjai szeretnének lenni. Állítása szerint semmilyen más intézmény nem kérte ezt. A minisztérium azzal érvel a KBS állandó taggá emelése mellett, hogy a katolikus szervezet már a múltban is intenzíven véleményezte a törvényjavaslatokat. Pfundtner Edit (Híd) igazságügyi államtitkár kérdésünkre elmondta, érzékelték azonban, hogy eléggé elutasítók az ezzel kapcsolatos vélemények.

A Szlovák Püspöki Konferencia természetesen üdvözölte a minisztérium lépését: „Értelmezésünkben a javaslat azt tükrözi, hogy nyitottak a keresztény értékek figyelembe vételére. Ezen értékeket Szlovákia lakosságának nagy része a magáénak vallja” – nyilatkozta a Martin Kramara, a katolikus szervezet szóvivője.

Stanislav Zvolenský katolikus érsek, a KBS elnöke, Miloš Klátik, az evangélikus egyház püspöke és Igor Rintel, a Zsidó Hitközségek Központi Szövetségének elnöke múlt héten közös nyilatkozatot adott ki, amelyben szintén üdvözölték a minisztérium javaslatát.
A katolikus szervezetnek a törvényalkotási folyamatba való beemelését azonban nagyon sok kritika érte.

A civil szervezetek álláspontja szerint a módosítással olyan kapcsolat jönne létre az állam és a katolikus egyház között, amelyet az alkotmány is tilt. A katolikus szervezet olyan esetekben is véleményezési jogot kapna, amely nem érinti az egyházat.

Jarmila Lajčáková, a CVEK (Centrum pre výskum etnicity a kultúry) civil szervezet jogásza szerint a püspöki konferencia olyan státuszt kapna, mint például a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS), vagy a főváros önkormányzata.

A Gál javaslatához érkezett megjegyzések azt is kifogásolják, hogy a Szlovák Püspöki Konferencia (KBS) egy másik állammal, a Vatikánnal is szoros összefonódásban van. A Via Iuris civil szervezet igazgatója, Milan Šagát szerint a katolikus egyház egy kivételezett szerepet kapna, míg a többi felekezeti szervezet mindebből kimaradna.

Az Emberi Jogok Intézete pénteken egy tiltakozó levelet adott át a minisztériumnak. „A KBS-nek csak férfiak lehetnek a tagjai, nem képviselik az összes bejegyzett egyházat illetve a valláshoz nem kötődő polgárokat sem” – kifogásolják a levélben, amelyet 3000-en írtak alá. A civil szervezet vezetője, Peter Weisenbacher kérdésünkre elmondta, szerintük a módosítás sérti azt az alkotmányos elvet, mely szerint Szlovákia nem kötődik semmilyen ideológiához, vagy valláshoz. A katolikus egyház privilegizálása pedig diszkriminatív a többi vallás hívőjével és a valláshoz nemtartozókkal szemben is. Weisenbacher kiemelte, problémának tartja azt is, hogy a tárca nem tett olyan felhívást, amelyben más szervezetek előtt is megnyitották volna azt a lehetőséget, hogy a tárcaközi egyeztetés állandó tagjaivá váljanak.

Fiala-Butora János, az Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének kutatója lapunknak elmondta, nem az a gond, hogy a KBS-nek automatikusan elküldik véleményezésre a jogszabályokat, hanem az, hogy ezáltal kötelező válaszolni a KBS megjegyzéseire. „Ezzel állami szervekhez hasonló jogosítványokat kap a KBS, ami aggályos” – nyilatkozta Fiala-Butora.