A segítségre szoruló útkeresők – s mi magunk is – könnyen tévútra juthatunk, ha nem teszünk különbséget okosak és bölcsek között. Sokan szeretnék tudni, honnan ismerjék meg a valódi mestereket, és kik az okoskodók.
Olyan korban élünk, amelyben sokan próbálják elhitetni velünk, hogy választ tudnak adni életünk kérdéseire. Önjelölt mesterek, valódi és álbölcsek sokasága kelti fel a figyelmünket; nehéz eldöntenünk, ki a valódi segítő, s ki az, aki csak hangoskodik. Hajlamosak vagyunk könnyen elhinni, hogy a „megvilágosodás” egy magasabb szintjére léptünk, amikor újat tanulunk. Ilyenkor kell ébernek lennünk: ekkor válik ketté az okosak és a bölcsek útja.
Amikor új dolgokat tanulunk, legyenek azok materiális vagy spirituális tanok, okosak leszünk. Ismereteket szerezhetünk tudományról, különféle terápiákról, relaxációs módszerekről és életfilozófiákról. Ezek az ismeretek azonban senkit sem tesznek bölccsé. Mik a bölcsesség ismérvei? Nézzük, mi nem az!
A pökhendiség és nagyképűség biztosan nem. Ennek ellenére számtalanszor találkozhatsz olyan szeretetszónokokkal, akik mindennapi emberi kapcsolatait a szeretetnek éppen az ellenkezője hatja át. Legyen az illető bármennyire művelt és meggyőző, biztos lehetsz benne, hogy nincs valódi tudás birtokában.
A valódi tudás a békéről ismerszik meg. Az ilyen ember életét és kapcsolatait a higgadtság hatja át, nem pedig a zavartság és a konfliktusok.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.