May jelentős változásokat akar a brexit-megállapodásban, Weber szerint nincs értelme a tárgyalás újranyitásának

A brit kormányfő kedd délután, a Brexit-megállapodáshoz benyújtott módosítások alsóházi vitáját megnyitó felszólalásában kijelentette: a ház az elmúlt hetekben félreérthetetlenül kifejezésre juttatta azt a szándékát, hogy a megállapodás elfogadásának fejében módosításokat kíván az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülését célzó tartalékmegoldás (backstop) ügyében.

Ez a mechanizmus az EU-val novemberben aláírt 585 oldalas Brexit-megállapodás része, de a londoni alsóház - jórészt a tartalékmegoldással szembeni rendkívüli ellenállás miatt - két hete példátlan, 230 fős többséggel elutasította az egyezményt. 

A legsúlyosabb bírálatok a mechanizmus azon elemét érték és érik folyamatosan, amelynek alapján az Egyesült Királyság - és Észak-Írország külön is - vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerülne időben olyan átfogó kereskedelmi megállapodásra jutni az unióval, amely önmagában feleslegessé tenné a backstop-záradék aktiválását.

A kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora, valamint a kisebbségi konzervatív kormánynak külső támogatást nyújtó legnagyobb északír britpárti protestáns erő, a szintén erősen EU-szkeptikus alapállású Demokratikus Unionista Párt (DUP) azonban attól tart, hogy ha a mechanizmust életbe léptetik, az Egyesült Királyság akár véglegesen "beleragadhat" egy vámuniós viszonyrendszerbe az EU-val. 

A keddi alsóházi vita kezdete előtt May szóvivője bejelentette, hogy a kormányfő a kilépési egyezményről novemberben lezárult tárgyalások újbóli megnyitását kéri az Európai Uniótól a backstop-mechanizmus módosítása érdekében.

Alsóházi felszólalásában Theresa May kifejtette: London nem csupán újabb levélváltásokat akar az Európai Unióval, hanem jelentős és jogilag kötelező erejű módosításokat kíván elérni a kilépési megállapodásban.

A brit miniszterelnök elismerte, hogy nem lesz könnyű feladat e módosítások megtárgyalása az EU-val, mivel a változtatások a kilépési egyezmény újranyitását igénylik, és "tudom, hogy európai partnereink csak korlátozott mértékben lelkesednek ezért".

Hozzátette ugyanakkor: hiszi, hogy a parlament és a kormány támogatásával még a brit kilépés március végi időpontja előtt el lehet érni a London által kívánt változtatásokat.

A Brexit-megállapodáshoz az egyik legnagyobb horderejű indítványt Sir Graham Brady, az alsóházi tory pártcsoport legbefolyásosabb nem kormányzati tisztviselője terjesztett be előző este.

Sir Graham javaslata értelmében az alsóházi konzervatív frakció támogatja a Brexit feltételrendszeréről elért megállapodást, de csak akkor, ha a vitatott backstop-mechanizmus helyett "alternatív" megoldás kerül be az egyezménybe az ír-északír határellenőrzés elkerülésére.

A brit kormány támogatja ezt a módosító indítványt. Keddi felszólalásában Theresa May miniszterelnök is arra kérte a képviselőket, hogy a vitanap után, késő este esedékes szavazáson támogassák ezt a javaslatot, mert ez erőteljes felhatalmazást adna neki a Brüsszellel folytatandó újabb tárgyalásokhoz.

May megígérte azt is, hogy bármilyen eredménnyel járjanak brüsszeli tárgyalásai, az alsóháznak rövid időn belül alkalma lesz az újbóli érdemi szavazásra a Brexit-megállapodásról.

Manfred Weber: nincs értelme a Brexit-tárgyalások újranyitásának

Nincs értelme a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről folytatott tárgyalások újbóli megnyitásának - jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakció- és EP-választási csúcsjelöltje kedden Berlinben

A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa pártja és a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) közös német szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának ülése előtt tett nyilatkozatában kiemelte: a tárgyalások újranyitása azt jelentené, hogy nemcsak az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülését célzó tartalékmegoldás (backstop) ügyéről kellene tárgyalni, hanem a többi között Gibraltár kérdéséről, a brit és az EU-s állampolgárok helyzetéről, és arról is, hogy "mennyi pénzt kell fizetnie Nagy-Britanniának a kilépésért"

 "Ha valamit újranyitunk, akkor mindent újra megnyitunk" - mondta Manfred Weber.

A brit félnek inkább tiszteletben kellene tartania a Brexit feltételeiről folytatott tárgyalások eredményeként kötött megállapodást, és azt kellene rögzítenie, hogy milyen kapcsolatrendszert kíván kiépíteni az EU-val. 

A megállapodás több mint két év munkájával kidolgozott "kompromisszum sok érdek között", és mind a 28 EU-tagállam kormánya elfogadta. Londonnak nem ezt kell megkérdőjeleznie "egyoldalú próbálkozásokkal", hanem végre tisztáznia kell álláspontját az Egyesült Királyság és az EU Brexit utáni kapcsolatrendszerének kérdésében - fejtette ki a német EP-képviselő.

Mint mondta, hazájában is van "Brexit-párt", méghozzá az Alternatíva Németországnak (AfD) elnevezésű ellenzéki, jobboldali erő, amely kilátásba helyezte Németország kilépését az EU-ból. Aki ezt "komolyan fontolgatja, milliók sorsával és a kontinens békéjével játszik" - mondta Manfred Weber.

Kiemelte, hogy a CDU/CSU szövetség az AfD-vel szemben a stabilitás és az európai partnerség pártján áll. Az EP-választáson azt kell eldönteni, hogy van-e jövője a partnerségnek, amely veszélybe került, mert léteznek erők, amelyek "vissza akarnak térni a nacionalizmushoz, és szét akarják szakítani Európát" - mondta az EPP csúcsjelöltje.