Új mozgalom az ellenzéki összefogásért

Jávor Benedek
Budapest |

Most Jávor Benedek szeretne közös ellenzéki listát létrehozni az EP-választásra. Korábban hasonló ötlettel állt elő Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, és egy felmérés szerint az ellenzéki választók is ezt szeretnék. Már csak a pártokat kellene meggyőzni. 

„Képviselő úr, ha vége a műsornak, üljünk be az első kocsmába, igyunk egy sört és alapítsunk egy mozgalmat egy közös ellenzéki EP-lista érdekében” – így ironizált a Népszava munkatársa múlt pénteken az ATV műsorában Jávor Benedek (Párbeszéd) európai parlamenti képviselővel. Az ok: a Párbeszéd európai parlamenti képviselője aznap jelentette be, hogy Közös Európa néven mozgalmat indít annak érdekében, hogy májusban az EPválasztáson az ellenzéki pártok induljanak közös listán. 

Sok támogató 

A Közös Európát számos ismert közéleti személyiség támogatja, például Mellár Tamás közgazdász, ellenzéki képviselő, Bod Péter Ákos (aki korábban volt a Fidesz miniszterelnök-jelöltje is), Andor László és Balázs Péter volt uniós biztosok, Ámon Ada környezetvédő és Bojár Gábor nagyvállalkozó, aki korábban jelentős mennyiségű pénzzel támogatta a Momentum Mozgalmat. Az eseményen Jávor Benedek arról beszélt, Magyarországnak a választáson arról kell döntenie, aktív részese lesz-e egy sikeres Európa felépítésének, vagy „annak megfúrása a célja”. Szerinte az ellenzéknek egy olyan hatékony Európa képét kell megfogalmaznia, amit szembeállíthatnak a kormány uniós egységet folyamatosan aláásó politikájával. Mivel az ellenzéki pártok – már a Jobbik is – egyaránt támogatják például az európai ügyészséget, a szociális Európa ügyét, a tagállamok közti gazdasági különbségek csökkentését, ezekkel a szlogenekkel lehetne kampányolni a Fidesszel szemben. 

Hatan 9 helyre 

Az ATV-ben egyébként Jávor Benedek azt mondta, a mozgalom fő célja, hogy megakadályozza: a jelenlegi 12-nél több képviselői helyet szerezzen meg a Fidesz a Magyarországnak járó 21-ből. A közvélemény-kutatási adatok alapján a kormánypárt legalább 12 mandátumra nyugodtan számíthat, de nem kizárt, hogy 13, sőt 14 Fideszjelölt is kijuthat Brüsszelbe. Vagyis egy közös lista esetében az ellenzéknek reálisan 8–9 helyet kellene elosztania. Erre pályázna az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik, az LMP, a Momentum, a Demokratikus Koalíció, vagyis hatan. Ez azt jelenti, hogy maximum két szereplő számíthatna egynél több mandátumra, ami nyilván nincs összhangban a politikai ambíciókkal. Persze maga Jávor Benedek is abban bízik, hogy a közös lista „felhajtóerőt” is jelentene, és együtt jobban szerepelnének a pártok, mint külön-külön. 

Langyos fogadtatás 

Ennek érdekében alakult meg január elején Márki-Zay Péter mozgalma Mindenki Magyarországa néven, és közös EP-lista állítására szólított fel – némileg váratlanul – Tóth Bertalan az MSZP elnöke is egy kormányellenes tüntetésen. Csakhogy egyelőre mérsékelt a fogadókészség az érintettek részéről. Márki-Zay Péter hamar le is tett arról, hogy már az EP-választásra is közösen készüljenek a pártok, és bejelentette, hogy az őszi helyhatósági választásra koncentrálnak, Tóth Bertalan felhívására pedig a Jobbik, a Momentum és az LMP is úgy reagált, hogy önállóan terveznek indulni. A DK nem foglalt állást, nyíltan pedig csak az MSZP és a Párbeszéd támogatta az ötletet – majd pár nap múlva maga Tóth Bertalan nyilatkozta azt, hogy a felhívásából valószínűleg nem lesz semmi. Érdekes egyébként, hogy Márki-Zay Péter és Jávor Benedek mozgalma erős személyi átfedéseket mutat. Bod Péter Ákos, Mellár Tamás, Hadházy Ákos mindkettőnek tagja. Egyelőre az sem világos, Jávor Benedek hogyan képzeli el magának a Közös Európa Mozgalomnak a működését, a bejelentés óta semmilyen hír nincs arról, hogy tárgyalásokat kezdeményeztek volna az érintettek között. 

Választói akarat 

A puszta választási matematika alapján egyébként megérné a pártoknak, ha közösen indulnának. A Political Capital választási kalkulátora szerint például, ha egy közös ellenzéki lista minimálisan, 51–49 százalékos arányban győzi le a Fideszt, akkor 11 ellenzéki és 10 kormánypárti EP-képviselő mehetne ki Brüsszelbe. Viszont, ha az 51 százalékos ellenzéki szavazattöbbség mondjuk 15–12–8–8–8 arányban oszlana meg öt ellenzéki párt között, akkor már a 49 százalékos Fidesz lenne az abszolút nyerő: a 12 kormánypárti mandátum mellé csak 9 ellenzéki jutna. Persze ez egyelőre mind puszta matek, de a Népszava közölte a Publicus Intézet felmérését, miszerint a megkérdezettek 53 százaléka szeretné, hogy az ellenzéki pártok közös listán induljanak. Érdekes, hogy a Publicus szerint a legnagyobb arányban a Jobbik szimpatizánsai (88 százalékuk) van a közös lista mellett, de az MSZP-sek 71 százaléka is így gondolkodik. Ráadásul még a Fidesz szavazóinak a 28 százaléka is úgy gondolja, ez lenne az előnyös az ellenzék számára. 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?