Danko is sajtó nyakára lépne

Andrej Danko
Pozsony |

A koalíciós SNS vezére, Andrej Danko szerint a szlovákiai politikusoknak is szüksége van az ún. válaszadási jogra, amelynek értelmében az újságoknak kötelezően közölniük kellene a nyilatkozataikat. A sajtótörvény ilyen fokú szigorítást a Híd elutasítja.

 

A házelnöki tisztséget is betöltő Danko a szóvivőjével, Tomáš Kostelníkkal üzente meg, hogy szerinte a sajtótörvényben rögzíteni kell a politikusok válaszadási jogát. Sőt, szerinte ennek a jognak a tényállításokból álló hírcikkeken kívül a véleményeket tartalmazó írásokra, vagyis a kommentárokra, glosszákra is vonatkoznia kellene. "Szlovákia sajnos egy olyan állapotba került, hogy szükség van egy ilyen törvényre. Más, fejlett országokban magától értetődő, hogy létezik ilyen törvény"- üzente Danko, aki hozzátette, hogy a kommentárok alatt a "mediális portálokon közzétett" írásokra, nem pedig az interneten elérhető "szabad kommentárokra gondol". A nyilatkozatban azonban nem pontosítja, hogy mit ért ez alatt a két fogalom alatt. Karol Farkašovský (SNS), a parlament a kultúráért és médiáért felelős bizottságának alelnöke tegnap arról beszélt, a javaslatukkal hozzá szeretnének járulni, hogy kiegyensúlyozottabb legyen a viszony az újságírók és a politikusok között. A képviselő szerint a válaszadás jogán túl a bocsánatkérés kikényszeríthetőségére is lehetőséget kell biztosítani. A törvényjavaslat egyik beterjesztője, Miroslav Číž (Smer) szerint az újságírókamara létrehozását is fontolóra kellene venni.

A Híd nem támogatja

A Híd is módosítaná a sajtótörvényt, de csak úgy, hogy a valótlan információkra való reagálás, vagyis a helyreigazítás jogát a köztisztviselőkre is kiterjesztenék. Bugár Béla, a párt elnöke kérdésünkre elmondta, szerinte ez a változás egyáltalán nem korlátozná a sajtószabadságot. “Ha a smeres képviselők által beterjesztett javaslatot a jelenlegi formájában fogadnánk el, az szerintem keményen belenyúlna a sajtószabadságba. Nem hiszem, hogy erre bármelyik pártnak szüksége van, ha csak nem akarja befogni a sajtó száját” - nyilatkozta Bugár. A Híd elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, hogy sem a tényszerű igaz állításokra való reakció, sem a kommentárokra való reakció jogával nem értenek egyet.

A sajtószabadság a tét

A Sme napilap megkérdezte Haraszti Miklóst, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) korábbi sajtószabadság-felelősét, magyarországi publicistát. "Ez az egész arról szól, a demokrácia lehetővé teszi-e a politikusoknak, hogy a lapok szerkesztőivé váljanak. A sajtószabadság ugyanis azt jelenti, hogy a szerkesztők szabadon dönthetnek arról, hogy mivel töltik meg a médiatér egy részét"- fogalmazott Haraszti. Az eredeti, smeres javaslat szerint a politikusok válaszadási jogát csak a hírcikkekre terjesztenék ki. A kiadók képviselői azonban már ez ellen a változat ellen is élesen tiltakoztak. A Hospodárske noviny több sajtóorgánum vezetőjét is megkérdezte. Alexej Fulmek, a Sme kiadójának, a Petit Pressnek az igazgatója emlékeztetett arra, hogy ők a válaszadási jog első bevezetésekor, 2008-ban is élesen tiltakoztak ellene. Hozzátette, a cikkek szereplői ma is élhetnek a helyreigazítás lehetőségével, ami elegendő lehetőséget biztosít a számukra. Nora Slišková, a Pravda kiadójának, a Perexnek az elnökségi tagja elmondta, a politikusok válaszadási jogának ismételt bevezetését a sajtószabadságba való beavatkozásnak értékelik. Szerinte a törvényjavaslat egy ellenséges intézkedés, amely arra irányul, hogy a politikusok befolyásolják a médiában megjelenő tartalmakat. Michal Teplica, a lapunkat is tulajdonló News and Media Holding ügyvezető igazgatója pedig attól tart, hogy az új jogszabály jelentős kiadásokat okoz majd a kiadóknak. Ez végső soron pedig minőségcsökkenést és az amúgy is nehéz helyzetben lévő nyomtatott sajtó pozíciójának további romlását eredményezheti. Pavol Múdry, a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) képviselője szerint a terítéken lévő javaslat visszalépés. Ha elfogadnák, a törvény lényegében a Marek Maďarič által átültetett, 2008-as változathoz térne vissza, amelyet az uniós intézmények és az Európa Tanács is kifogásolt.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?