Fűtés energiatakarékosan, környezettudatosan

Nem túlzás azt állítani, hogy ezeknek a „másodlagos” szempontoknak a céltudatos összehangolása nagyobb hatással van a felhasznált energiamennyiségre, mint a termosztát csavargatása.

Mitől függ, hogyan érezzük magunkat fűtött helyiségben?

•  A tényleges léghőmérséklettől
•  A levegő hőmérsékleti rétegzettségétől (hideg lent, meleg fent)
•  Van-e légáramlás (pl. légkeverés, huzat)
•  Mekkora a levegő páratartalma
•  Milyen a levegő kémiai összetétele (elhasznált levegő, széndioxid-szint)
•  Milyen tevékenységet végzünk
•  A lelkiállapotot befolyásoló tényezőktől (milyen a falak színe, a megvilágítás, általános hangulatunk – például fáradtság)

Akkor érezzük a hőmérsékletet megfelelőnek, ha a fenti jellemzők a komfortzónánkon belül maradnak. Így a levegő hőmérsékletének kisebb szerep jut, és a többi – jobbára költségmentesen vagy alacsony költséggel – módosítható tényező beállítását követően akár 2-3 0C-kal is csökkenthetjük anélkül, hogy fáznunk kellene otthonunkban.

Röviden tehát: a fűtés célja a kellemes hőérzet kialakítása, s ennek a levegő melegítése csak az egyik tényezője.

„De hideg van itt, feltekerem a fűtést!”

A fenti mondat ismerős lehet mindenkinek, hiszen nyilvánvaló, hogy amikor fázni kezdünk, ez a legegyszerűbb módja a kellemetlen érzés kiküszöbölésének. Szinte minden lakásban, házban találkozunk kisebb-nagyobb mértékű túlfűtéssel. Ez leegyszerűsítve azt a helyzetet jelenti, amikor a rossz hőérzetünkhöz a fűtőtestek rákapcsolásával igyekszünk alkalmazkodni. Hiszen mégsem ragadhatunk rögtön festőhengert, és nem festhetjük át a falakat, mondjuk, narancssárgára, hogy jobb legyen a közérzetünk.

Túlfűtés helyett jó komfortérzetet!

A komfortérzet mindenkinél más, de az alábbi rövid felsorolás segíthet a túlfűtés elkerülésében:

•  A tartózkodási zónában tartsuk a kívánt hőmérsékleti szintet, és a termosztátot is itt (fejmagasságban) helyezzük el. Az érzékelőt oda telepítsük, ahol a legtöbbet tartózkodunk, vagy ahol a jellemző átlagos hőmérsékletet kívánjuk tartani, semmiképpen ne fűtetlen, ritkán használt vagy éppen északi tájolású, hideg szobába!
•  Kerüljük el a levegő hőmérsékleti rétegződésének kialakulását, azt a jelenséget, amikor a lábfejünk még fázik, miközben a homlokunk már gyöngyözik. Ez kiküszöbölhető a megfelelően (pl. ablak alá) elhelyezett fűtőtestekkel, alacsonyabb belmagassággal (pl. álmennyezet), mesterséges légkeveréssel (pl. ventilátor), az ajtók-ablakok szigetelésével, valamint modern, energiatakarékos fűtési rendszer alkalmazásával (pl. alacsony hőmérsékletű sugárzó fűtések, padló-, fal- vagy mennyezetfűtés).
•  Kerüljük a huzatot! Ez nem összetévesztendő a levegőnek a helyiségen belüli természetes körforgásával, amely a hideg és meleg légrétegek helycseréjének eredménye, és rendes körülmények között javítja a hőérzetünket. A huzat a kinti hideg levegő betörése, s az ajtók-ablakok záródásának javításával küszöbölhető ki.
•  Tartsunk 50% körüli relatív páratartalmat a lakásban! A téli hónapokban a felmelegített benti levegő száraz, ilyenkor gondoskodjunk párologtatóról, helyi légkezelőkről, légpárásítókról. Ha igazán környezettudatosan akarunk eljárni, az aktív (áramfogyasztó) berendezések használatát inkább kerüljük. Sokat segítenek helyettük az élő növények, és még a hangulatunkat is javítják.
•  A falak és megvilágítások színhőmérsékletének tudatos megválasztása nagyban javítja a hőérzetünket. A „hidegre festett” (fehér, világoskék, világoszöld) falak s a hideg fények sokat rontanak a fázósabb emberek közérzetén.
•  Egy-két ruhadarabbal többet viselni odahaza nem szégyen, és sokat megtakaríthatunk vele!

A fűtés fajtái

Az alábbiakban sorra vesszük a hőtermelőket, és gazdaságosság szempontjából megpróbáljuk osztályozni az egyes fűtéstípusokat.

1 Gázkazános fűtések

Ide tartozik a cirkófűtés is, melynél az alacsony fogyasztás végett nagyon fontos, hogy megfelelően méretezett kazánt és radiátorokat használjunk. A túlméretezett kazán sokat fogyaszt, a kicsi pedig hamar tönkremegy a folyamatos terhelés miatt. Érdemes külső hőmérséklet-érzékelős termosztáttal is ellátni és a termosztátot jól beállítani – éjszaka, vagy amikor nem vagyunk otthon, a 18 fok is elég.

Tippek:

•  A radiátorok mögé ragasszunk a falra alufóliával kasírozott 3-5 mm vastag hőszigetelő réteget, természetesen úgy, hogy a fólia a radiátor irányában legyen, s ha vastag sötétítőfüggönyt használunk, az se lógjon be a radiátor elé: csak mögötte lehet!
•  Az ajtók-ablakok korszerűbbre cserélésével sokat lehet javítani a fűtésrendszer hatékonyságán, ugyanis a legtöbb hő nem a falakon át, hanem ezeken szökik ki a lakásból.

2 Split fűtés

A klímaberendezéses fűtéstől sokan félnek, de alkalmazása sokszor gazdaságosabb lehet a cirkóénál. Például ha emeleti kis lakásunk van, a cirkó kialakítása a kéménybélelés miatt több ezer euróba kerülhet, egy jó split klíma felszerelése nagyságrendekkel olcsóbb. Nagyobb lakásoknál vagy családi házaknál azonban már nem biztos, hogy ideális, mert nehéz eldönteni, hogy minden szobában legyen-e, és melyikhez legyen kültéri egység is.

3 Elektromos padlófűtés

Van olyan helyzet, amikor utólagos kialakítását is érdemes átgondolni: pl. splites fűtésű kisebb lakás felújításakor a kád előtt az aljzat megbontása nélkül berakhatunk egy kis felületet vele. De a padlófűtést alapvetően egy újépítésű házban érdemes alkalmazni. A padló okozta hőveszteség miatt azonban a bevitt energia nemcsak a helyiség fűtésére fordítódik, így egy ilyen rendszer csak akkor lehet gazdaságos, ha napelemmel kombináljuk, ami nem olcsó mulatság.

4 Mennyezet- és falfűtés hőszivattyús rendszerrel

Egy hőszivattyús fűtés-hűtés már nem sokkal drágább, mint egy kondenzációs kazános fűtés + klímás hűtés. A gázfüggőségtől való elszakadás végett kifejezetten érdemes elgondolkodni rajta, hiszen a rendszerek egyre modernebbek és gazdaságosabbak lesznek, ráadásul a hőszivattyús fűtés – költségei napelemmel akár nullára csökkenthetők – hűtésre is használható. A komfortérzetet az adja, hogy az ilyenkor alkalmazott mennyezeti vagy fali felületfűtés/-hűtés a klímástól eltérően nem jár légmozgással és zajjal.

Jó tudni! A falfűtés is nagyon hatékony, de hátránya, hogy a helyiséget nem lehet átbútorozni, és függönyöket, képeket is elég nehézkes elhelyezni.

5 Szilárd tüzelésű kazánok

Néhány évtizede még csak nyitott fűtési rendszerek voltak, a radiátorokon sem volt termosztatikus szelep, sőt szivattyút sem használtunk. Ha begyújtottunk a kazánba, akkor az egész házban felkúszott a hőmérséklet akár 26 fokig is.

Ma zárt, szivattyús fűtési rendszereket használunk, hogy a hőmérséklet jól szabályozható legyen. Ha szilárd tüzelésű kazánnal elérjük a kívánt hőmérsékletet, akkor a rendszerben megáll a keringés, lezárnak a szabályozók, a gőz nyomására kinyílik a biztonsági szelep, s kiengedi a gőzt és a vizet a fűtési rendszerből.

6 Házközponti és távfűtési rendszerek

A legtöbb városi lakásban megtalálhatók.

•  A házközponti fűtés azt jelenti, hogy a társasház földszintjén vagy legfelső emeletén egy nagy gázkazán melegíti azt a vizet, amelyet aztán az összes lakásban keringtet egy szivattyú, s minden radiátoron egyedi termofej van, amellyel szabályozható a radiátor működése. Nagyobb új építésű társasházakban mindig ilyen rendszert találunk, ugyanis így egy lakás fűtésköltsége kedvezőbb lesz.
•  Távfűtési rendszerek főleg a panelházakban vannak. Az újabb építésű lakásokban a radiátorokra egyedi mérőket és termofejet szereltek a szabályozáshoz. Ott, ahol a lakásban nincs ilyen rendszer, az ingatlan mérete alapján átalányt kell fizetniük a tulajdonosoknak.

komkel, tudatosvásárló

Észszerű energiafelhasználási tanácsok

•  A tüzeléstechnikai karbantartást minden évben el kell végeztetni, legyen a használt berendezés konvektor, cirkó, kazán vagy egyéb.
•  A radiátorokat rendszeresen meg kell tisztogatni porszívóval.
•  A barkácsüzletekben kaphatók olyan alumíniumfóliák, melyeket felragaszthatunk a radiátorok mögé – ezek a hőt nem a falszerkezet felé sugározzák, hanem vissza a helyiségbe.
•  Állandó őrlánggal működő készülékek egy év alatt egyhavi gázt égetnek el feleslegesen.
•  Hőérzetünket párologtatással is növelhetjük: 50 %-os páratartalomnál a hőérzet 2-3 fokkal is meghaladja a valódi hőmérsékletet.
•  A hőmérsékletet helyiségenként optimalizáljuk, tehát szükségtelen egyforma meleget tartani mindenütt. Az előszobában pl. 18, a fürdőszobában 24, abban a helyiségben pedig, ahol huzamosan tartózkodunk, 20-22 fokot tartsunk.
•  Amikor nem tartózkodunk otthon, a termofejeket csavarjuk kisebb értékre, mivel ilyenkor a hangsúly a hő megtartásán van, nem pedig a fűtésen.

A teljes írás a VasárnapHáztartás mellékletben jelent meg!