Veszteséges nyugdíjpénztárak

A második pillér 19 nyugdíjalapjából 17 veszteséggel zárta az elmúlt évet. A legnagyobb bukást a garantált hozamot nem biztosító vegyes és részvényalapok, valamint az indexált alapok könyvelhették el. Ezek az elmúlt évet átlagosan 5,95%-os mínuszban zárták. Az év legnagyobb bukását az NN magánnyugdíjpénztár indexált alapja tudhatja maga mögött, amely 12,61%-os veszteséggel zárta az elmúlt évet. Vladimír Mlynek, a Magánnyugdíjpénztárak Szövetségének (ADSS) alelnöke szerint a visszaesés egyik fő oka a pénzpiacokon tapasztalható aggodalom, az elemzők ugyanis arra számítanak, a világgazdaság növekedési üteme az elkövetkező időben lelassul. Emiatt az elmúlt időszakban látványos eséseket tapasztalhattunk a világ tőzsdéin, amit az is táplál, hogy egyre több elemző jósolja egy újabb válság kirobbanását a közeljövőben.

A garantált hozamot nem biztosító kockázati alapokban 1,79 milliárd eurót tartanak a nyugdíjpénztárak ügyfelei, míg csaknem 6,27 milliárd euró a garantált alapokban kamatozik. Ez utóbbiak közül is azonban csak kettő végzett enyhe, 0,12 és 0,14%-os pluszban. A tavalyi rossz év ellenére a szakemberek szerint nincs ok pánikra. „A tavalyihoz hasonló helyzetet már többször is átéltünk. Az értékpapírok piacán megszokottak a kilengések” – nyilatkozta Marián Kopecký, az ADSS elnöke. A gazdasági válság kirobbanásának éve, 2008 például 37%-os veszteséget is hozott, egy évvel később azonban már közel 27%-os növekedést könyvelhettek el. Így, ha a hosszabb távú hozamnövekedést nézzük, az indexált alapok átlagos éves hozama 6 és 8% között mozog, míg a garantált alapok esetében ez csupán 1,71 és 2,44% közötti. Az elemzők szerint hosszabb távon továbbra is a kockázatosabb alapok biztosítják a legígéretesebb hozamot. Éppen ezért nem érdemes megijedni, az alacsony hozamok miatt nyugdíjpénztárt változtatni. A második nyugdíjpillér máig vonzó maradt, tavaly közel 65,6 ezren léptek be a második pillérbe, 13 ezerrel többen,mint2017-ben. Ráadásulidén már 4,75 százaléknyi nyugdíjbefizetés fut a magánszámlára, ez az arány 2024-ig 6 százalékra nő, a fennmaradó 12% a Szociális Biztosítóban köt ki.

Második pillér: nincs ok pánikra

A legfőbb alapszabály a második pillérrel kapcsolatban a szakemberek szerint az, hogy a nyugdíjas éveikre ilyen módon takarékoskodóknak nem szabad pánikba esniük.

„A legrosszabb válasz a jelenlegi helyzetre, amikor is negatív tartományban vannak a hozamok, ha pánikba esünk, és átgondolatlanul elkezdjük átcsoportosítani a megtakarításainkat a hosszabb távon kisebb hozamot biztosító garantált alapokba. A nyugdíjalapok ügyfeleinek tisztában kellene lenniük azzal, hogy ez egy hosszú távú megtakarítás, vagyis nem feltétlenül kell napi szinten aggódniuk, hogy épp merre mozdulnak el a részvényárak. Elég 3 vagy akár 5 évente egyszer megnézni azt, hogy nincs-e a piacon olyan társaság, amely jobb feltételeket kínál, vagy az adott társaságon belül olyan alap, amely nagyobb hozamokkal kecsegtet, és ahhoz átvinni a pénzünket” – nyilatkozta Maroš Ovčarik, a Finančný kompas pénzügyi portál ügyvezető igazgatója.

A pénzpiaci kilengések miatt egyre többen figyelik a megtakarításaik alakulását, ami több embert sarkall arra, hogy más nyugdíjpénztár után nézzen. „Tavaly 30 870 engedélyt adtunk ki az átlépésre egy másik társaságba, ami történelmi csúcsnak számít” – nyilatkozta Peter Višváder, a Szociális Biztosító szóvivője. Az átlépést az egyik társaságból a másikba ugyanis a Szociális Biztosító hagyja jóvá. A jóváhagyást igazoló okiratot is a biztosító helyi fiókjaiban lehet személyesen igényelni. Aki először lép át egy másik nyugdíjpénztárba, vagy az utolsó átlépése óta több mint egy év telt el, annak ezt díjmentesen kiadják, ellenkező esetben 16 eurós díjat számláznak érte. A jóváhagyást – amit megvárásra kiállítanak – annak a nyugdíjpénztárnak kell eljuttatni, amelybe átlépünk. Tavaly egyébként csaknem 65,6 ezren léptek be a második pillérbe, vagyis 13 ezerrel többen az egy évvel korábbinál, és majdnem kétszer annyian, mint 2016-ban. (mi, TASR)