A hűtlenség szó hallatán elsőként mindenki ítélkezik. Aztán sajnálatát fejezi ki a másiknak, és biztosítja arról, hogy együttérez vele (persze biztosan tudja, hogy a másik min megy keresztül!), végül pedig szingli barátait ajánlgatja, akár még egy vakrandit is szívesen megszervez. De vajon a frissen megcsalt fél erre vágyik? Új kapcsolatra? Együttérzésre? És arra, hogy az egykor szeretett személyt most valaki más bírálja?
„Valahogy igazat adok magának, ha azt mondja, hogy nem hibás a férfi, aki az elöregedett feleség mellett fiatal iránt érez vonzalmat. Mit tehet róla? De valahogy úgy kell ezt megoldani, hogy a feleség ne szenvedjen, mert az is jogos, ha az asszony, aki a virágzását egy férfinak adta, vele akarja leélni a hervadását is.” Ezt Móricz Zsigmond írta 1937-ben a Betyár című könyvében. Az a Móricz Zsigmond, akinek felesége, Holics Janka az öngyilkosságba menekült férje hűtlensége miatt. De nem ő az egyetlen a művészvilágban, aki nem tud(ott) ellenállni a bohém életnek. A Botrányhősök című rovatunkban bemutattuk már Krúdy Gyula kicsapongó életét, de ott van például a mexikói festőpár, Frida Kahlo és Diego Rivera, akik a házasságuk mellett szívesen létesítettek másokkal is intim kapcsolatot. Hogy ne csak a művészlelkeket tituláljuk hűtlennek, meg kell említeni Madách Imrét, akit a magyar szabadságharc után börtönbüntetésre ítéltek, felesége pedig ezalatt más férfi karjaiban próbált meg vigasztalódni. A házasságuk válással végződött.
Ágyasok és szeretők
A hűtlenség tehát nem újdonság, nemcsak a mai, romlott 21. századi világkép része. Amikor a múltban sorra köttettek a diplomáciai házasságok az uralkodóházakban, elfogadott dolognak számított, ha a férj a felesége mellett egy-két ágyast is tartott. Nagy Szulejmánnak például egy felesége és két ágyasa volt, ezektől tizenkét gyereke született. Vagy IV. László királyunk, aki tizennégy éves korában között házasságot Anjou Izabellával, fiatal felnőttként pedig számos kun szeretőt gyűjtött maga mellé. Az ilyesmit a feleségnek minden dinasztiában csendben tűrnie kellett, és hűséges társnak maradnia. Mára már lazultak a „szabályok”, és a nők ugyanúgy elkövetik a házasságtörést, mint a férfiak. És ugyanolyan vérlázító mindkettő. Hiszen az ember annyit ér, mint az adott szava – olvashatjuk A könyvtolvajban.
Vannak kultúrák, ahol még ma is komolyan büntetik a hűtlenséget. Iránban a 2002 decemberében életbe léptetett moratórium ellenére még mindig ítélnek megkövezés általi halálra embereket, különösen nőket, helytelen szexuális viselkedés miatt. Szomáliában pedig tavaly köveztek meg egy nőt hűtlenségéért. De rengeteg olyan eset lehet, amely a kis közösségekből nem kerül nyilvánosságra, sok nő halhat meg amiatt, ha hűtlenséggel vádolják.
Mikortól megcsalás?
Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mi számít hűtlenségnek. A szexuális félrelépés? A csók? Az ölelés? Vagy az is, ha gondolatban csalfa az egyik fél? A megcsalásnak számos fokozata van. Egyesek szerint ha már gondolatban félrelépünk, onnan egyenes út vezet a szeretőtartáshoz. Ahogy a drogok esetében is, hajlamosabb valaki rászokni a kemény drogokra, ha a könnyűekkel közelebbi a kapcsolata. Aztán ott van még a szexting, az újféle, online megcsalás. Ez azt jelenti, hogy bár személyes kapcsolat nem alakul ki – kezdetben –, erotikus SMS-ek, üzenetek cserélnek gazdát, sokszor intim képekkel megfűszerezve. Hűtlenségnek számít-e ez, ha a szeretővel a valóságban nem is találkozott a másik? Ugyanakkor a megcsalt félnek vajon hogyan esik, hogy társa egy másikat is beavat az intim életébe, hogy egy idegen személy iránt érez vágyat? És akkor a flörtről, az ölelésről, a csókról még nem is esett szó. Az általános vélekedés szerint minden párnál mások a szabályok, mindenki maga dönti el, mi fér még bele. A határok keskenyek, kibillenni és aztán félrelépni nem nehéz, alkalom akad százféle. De ha valakinek boldog családi élete van, miért kell felrúgnia?
Szerelem, kalandvágy, fásultság
Ezek tartoznak a leggyakoribb okok közé. Aztán ott van még, amikor elhidegül a kapcsolat, amikor a felek nem dolgoznak rajta, csak évekig élnek egymás mellett, mint két szobanövény. Aztán amikor alkalmuk nyílik egy kis kalandra, új szenvedélyre, belevágnak. Gyakran fordul ez elő azoknál a pároknál, amelyeknek a gyermeke elkezdi a felnőttéletet, elhagyja a családi otthont, és ott megjelenik az üres fészek szindróma. Amikor az otthon maradottak, a férj meg a feleség rájön, hogy valójában csak éltek egymás mellett, nevelték a gyereküket, de valójában nem is ismerik egymást. Ez a szindróma nemcsak hűtlenséggel járhat: sok más mellett nemegyszer depresszió, szív- és érrendszeri megbetegedés is társul hozzá. Jó hír, hogy lehet orvosolni. Aki idejében észreveszi a figyelmeztető jeleket (lehangoltság, fáradékonyság, túlzott nosztalgia, zárkózottság), az kezdje el újra megismerni a házastársát, randizzanak, szervezzenek közös programokat, amelyek feltöltik a lelket. Hiszen nem kell mindent azonnal eldobni, meg is lehet javítani, és ha csak egy picit rossz, akkor odafigyeléssel nem is lesz olyan nehéz. Mert mindenki lehet a másik oldalon. Fájdalmat okozni könnyű, fájdalommal élni azonban nagyon nehéz. Gary Chapman párkapcsolati szakértő Egymásra hangolva című könyvében ez olvasható: „A házassági tanácsadók iratszekrényei zsúfolva vannak olyan férjek és feleségek eseteinek leírásaival, akik a társuk hűtlensége okozta érzelmi megrázkódtatáson mentek keresztül. Az a házasfél, akinek az elsődleges szeretetnyelve a testi érintés, még súlyosabb traumát él át ilyenkor, hiszen amire a lelke mélyén leginkább sóvárog – a testi érintéssel kifejezett szeretetre –, azt valaki más kapja meg.” Jó tehát hirtelen döntések helyett átgondolni a tettek súlyát. Mert az apróságnak tűnő dolgok is lavinát tudnak elindítani, és a boldog életet nem biztos, hogy egy hasonlóan gondtalan fogja követni.
Gondolatok
Útravalóul pedig gondolkodjunk el két örök igazságon, Jézus tanításain, ahogy az János és Máté evangéliumában van írva: „és így szóltak Jézushoz: »Mester, ezt az asszonyt rajtakapták házasságtörés közben. Mózes a Törvényben megparancsolta nekünk, hogy az ilyen asszonyt kövezzük meg. Te mit mondasz?« Ezt azért kérdezték, hogy próbára tegyék, és legyen mivel vádolni őt. Jézus leguggolt, és az ujjával írni kezdett a földre. Mivel tovább kérdezgették, felállt, és azt mondta nekik: »Aki bűntelen közületek, az dobja rá az első követ!«” (János evangéliuma 8,4–7); „Hallottátok, hogy megmondatott: Ne paráználkodj! Én pedig azt mondom nektek: aki kívánsággal tekint egy asszonyra, már paráznaságot követett el vele szívében.” (Máté evangéliuma 5, 27–28)
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.