Lobogó gyertyaláng, csurranó édes méz

rr

Advent kezdetén egy olyan gyertyaöntő műhelyben jártunk Szentpéteren, ahol minden termék természetes alapanyagból, méhviaszból készül.

A karácsony elmaradhatatlan tartozéka a melegséget, meghittséget, világosságot jelképező gyertyafény. Azért gyújtunk gyertyát az ünnepi asztalon, helyezünk égőket az asztalra, ablakba, hogy megtörjük a téli sötétséget, és emlékezzünk a reményhozó betlehemi csillag ragyogására. Maja Lunde norvég írónő A méhek története című könyvében egy olyan világ képét vetíti előre, ahol a sok vegyszer miatt kipusztultak a méhek, ezért fáradságos munkával emberek porozzák be a növényeket, nincs elég élelmiszer, s általában sokkal szürkébb, sivárabb az élet. Mert ahhoz, hogy a természet körforgása működjön, minden apró élőlényre szükség van, a szorgos méhecskékre különösen.

A méhek tökéletes társadalma

Mészáros Károly légi méhészgazda azt mondja, tökéletesebb felépítésű társadalmat nem ismer, mint egy méhcsalád, ahol mindenki tudja és végzi is a dolgát. Szentpéteri (Komáromi járás) gyertyaöntő műhelyében (a méhek a csallóközi Légen szorgoskodnak) a karácsony előtti időszak a legmozgalmasabb, ilyenkor készül a legtöbb apró fenyőfa, angyalka és Mikulás formájú gyertya. „A méhviasz alapanyaga a sonkoly, amelyet a méz kipergetése után a méhészek lapokban küldenek hozzánk feldolgozásra. A tisztítást követően viaszt, majd műlépet készítünk belőle, amelyet keretben a kaptárba helyeznek a méhészek, hogy a méhek ebből építsék ki a sejteket. A tiszta viaszból gyertyát is öntünk” – magyarázza Mészáros Károly, ötven méhcsalád büszke tulajdonosa. Egy családnak főszezonban 70 ezer tagja van, vagyis némi túlzással azt mondhatnánk 3 500 000 kis rovar dolgozik neki. Szeretetüket a nagyapjától tanulta, és bár kiskorában még nem nagyon érdekelte a dolog, később egyre jobban vonzotta a méhek által árasztott nyugalom és az életük szervezettsége. „Akit egyszer elvarázsolt ez a világ, azt többé nem engedi el, mert itt minden úgy működik, ahogy működnie kell. Méhek nélkül bajban lenne a világ, nem véletlenül mondta Albert Einstein, hogy ha kipusztulnak, azt az emberiség csak négy évvel éli túl. Amikor valami betegség sújtja őket, érezhetően kevesebb a környéken a termés. Ott, ahol méhek vannak, a termesztők is elégedettebbek, ezért aki ért hozzá, az meg is szokta kérni a környékbeli méhészeket, hogy telepítsék egy időre a termőföldje, ültetvénye közelébe a kaptáraikat. A repcénél, gyümölcsfáknál ez akár húsz-harminc százalékkal nagyobb terméshozamot is eredményezhet” – magyarázza lelkesen Mészáros Károly, miközben már a gyertyaöntő műhelybe vezet.

Angyalok, fenyők méhviaszból

A holland sajt formájú viasztömböket katlanban melegítik kb. hetvenöt fokra, ebből mereget a két gyertyaöntő hölgy. A folyékony viaszt szilikonformába öntik, amelynek a közepébe viaszba mártott pamutkanócot helyeztek, tizenöt-húsz percig hagyják, míg megszilárdul, aztán óvatosan kibontják, lecsiszolják az egyenetlenségeket, és kész is a természetes alapanyagból készült gyertya. Egy ügyes kezű ember naponta több száz darabot is elkészít, s ilyenkor, az adventi vásárok idején van is rá kereslet. Leginkább a közepes méretűek fogynak, de az égésidő nemcsak a nagyságtól, hanem a kanóc vastagságától is függ. A vastagabb kanóc gyorsabban, nagyobb lánggal ég, a vékonyabb tovább tart, de ha a nagyobb gyertyába túl vékony kanócot helyeznek, mélyedés keletkezik a közepén, és nem ég egyenletesen. El kell találni a megfelelőt ahhoz, hogy a gyertya szépen égjen, anyaga ne vesszen kárba, a kanóc ne fulladjon bele a megolvadt viaszba. A bábu alakú, aprólékosan kidolgozott viaszgyertyák divatja a szilikonformák elterjedésével kezdődött, a korábbi bádogformák sokkal egyszerűbbek voltak. Ma már egész betlehemek, címerek s egyesületek és templomok megrendelésére védőszentek is készülnek viaszból – ezeket általában nem gyújtják, meg, hanem elteszik emlékbe.

A jó méz is lehet kristályos

Méz nélkül tájainkon elképzelhetetlen a karácsonyesti vacsora. Hogy a süteménybe, mákos gubára vagy az ostyára repce-, erdei vagy akácmézet csorgatunk, azt embere válogatja, hiszen mindenkinek más ízlik. A lényeg, hogy valóban méz, ne pedig cukros massza legyen. Ezt nem a kristályosodás alapján lehet felismerni, mert a valódi méz is kristályosodik – leginkább a legtöbb gyulladáscsökkentő anyagot tartalmazó repceméz. „Sokan elkövetik azt a hibát, hogy mikrohullámú sütőben melegítik fel a kristályos mézet. Ezzel tönkre is teszik, mert a mikrohullám kiöl belőle minden hatóanyagot. Ha már nagyon sűrű, akkor negyven-negyvenöt fokos vízfürdőben fokozatosan olvasszuk fel. Az akácmézben több a gyümölcscukor, sokkal lassabban kristályosodik, vagy egyáltalán nem, ezért is kedvelik jobban a vevők, pedig a méz tápértékéből semmit sem von le, ha kristályos állagú” – magyarázza Mészáros Károly.

A mézen, viaszgyertyán kívül méhészkellékek, mézbor és immunerősítő virágpor is kapható Mészároséknál. Utóbbit a méhek lábairól nyerik, tulajdonképpen ezért dolgoznak egész nap. Nem adják önként: olyan kis lyukon kell bebújniuk a kaptárba, hogy a begyűjtött virágpor mind leszóródik a lábukról. Dolgavégezetlenül a méh nem megy a kaptárba, tehát újra kell fordulnia. A méhecske a szorgalom jelképe, de az ember tette azzá, mert ha nem szednénk el tőle a mézet, csak annyit dolgozna, hogy télre elegendő tápláléka legyen. A sok munkában el is kopik a szárnyuk, alig egy hónapot élnek. „Éjjel-nappal tevékenykednek, a kaptárban soha sincs nyugalom, mindig mindegyiknek van dolga. Órákig figyelheti őket az ember, nem lehet megunni” – mondja Mészáros Károly olyan lelkesedéssel, hogy már-már kedvet kapunk a méhészkedéshez. Egyelőre beérjük a lépből készült sodrott gyertya készítésével: a langyos viaszlapot jó szorosan kellene a kanóc köré tekernünk. Nem olyan csinos a művünk, mint a profiké, alul kicsit lyukas, felül csúcsos, de azért szépen ég, és ez a lényeg. Gyújtsanak önök is lehetőség szerint természetes alapanyagú gyertyát az adventi estéken, mert ezzel nemcsak a saját hangulatukat javítják, hanem a méhészeket, kézműveseket is támogatják. És mert az ünnep imbolygó gyertyafény nélkül egyszerűen elképzelhetetlen.

Vigyázzunk az illatgyertyákkal!

Régen azért gyújtottak gyertyát, hogy világos legyen, ma már inkább romantikából, hangulatteremtés végett. Soha nem volt még ekkora divatjuk az illatgyertyáknak, mint mostanában, némelyek még nyugtató, frissítő vagy épp vágykeltő hatást is tulajdonítanak egyes illatoknak. Pedig a szintetikus illatanyagokat tartalmazó paraffingyertyáknak inkább rákkeltő hatásuk van, vagy az asztma, bőrirritációk, idegrendszeri és tüdőbetegségek kialakulásának kockázatát növelik.

Kőolaj, cink és ólom

A paraffintartalmú gyertyák égetésekor toluol és benzol keletkezik, az általuk kibocsátott toxinok hasonlóak az üzemanyagok füstjében levőkhöz, a zselégyertyák alapanyaga pedig nem más, mint zselésített kőolaj. Akármilyen finoman illatoznak, a valóságban tömény mérget bocsátanak ki, mert általában mesterséges színezőanyagokat, szintetikus illatanyagokat és fémmel erősített kanócot tartalmaznak. A fémszál anyaga lehet kadmium, ólom, ón és cink is, rendszeres használatuk komoly egészségi problémákat okozhat. Fokozottan veszélyes rosszul szellőző helyiségekben ilyen gyertyákat égetni, ezért a mécsesekkel teli fürdőszobát hagyjuk meg a romantikus filmek látványelemének.

Viasz és pamutkanóc

A gyertyafénytől és kellemes illatokról nem kell lemondanunk, de válasszunk méh- vagy növényi viaszból készült, pamutkanóccal ellátott gyertyát. Az illatanyagok is lehetnek természetesek, ha természetes illóolajok, fűszerek felhasználásával készültek. Ügyeljünk arra is, hogy ne lobogjon túl nagy lánggal a gyertyánk, mert akkor fokozottan füstöl és kormol, a túl hosszú pamutkanócot vágjuk vissza. Ha nem vagyunk biztosak a gyertya alapanyagát illetően, használat előtt tiszta papírral dörzsöljük meg a kanócot – ha szürkés nyomot hagy, akkor valószínűleg ólmot is tartalmaz, és szinte biztos, hogy a gyertya sem viaszból készült. Gyertyaégetés után mindig szellőztessünk.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnapban jelent meg!

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?