Megállapodtak a Föld megmentésének menetrendjéről

A két hete kezdődött értekezletnek pénteken kellett volna véget érnie, de egy nappal meghosszabbították, és a résztvevőknek késő éjszaka sikerült konszenzusra jutniuk.

Értesülések szerint a záródokumentum elfogadását az utolsó percben Törökország és Brazília akadályozta, az előbbi például azért kardoskodott, hogy a befizető fejlett országok helyett a fejlődők közé sorolják.

A dokumentum részletekbe menően rögzíti, hogy a tagországoknak milyen irányelvek és menetrend szerint kell elérniük főként azt, hogy 2030-ig jelentős mértékben csökkenjen a széndioxid-kibocsátás.
A maratoni tárgyalások végén Michal Kurtyka Lengyelország részéről úgy fogalmazott, valószínűleg minden ország talál a megállapodásban olyat, ami nincs ínyére, de a résztvevők komoly erőfeszítéseket tettek, hogy kiegyensúlyozzák a különféle érdekeket.
A párizsi klímaegyezmény szerint az országoknak közös felelősségük van az éghajlatváltozás elleni harcban, s minden országnak a maga felelősségéhez és képességeihez mérten kell hozzájárulnia. A szakpolitikusoknak sikerült áthidalniuk egy sor nézeteltérést a 156 oldalas szabálykönyvben, amely rögzíti például azt is, hogy egy adott országnak hogyan kell jelentést tennie és monitoroznia a saját maga által vállalt kötelezettségek teljesítését.
 

Az egyezményt eddig 184 ország ratifikálta az ENSZ 193 tagállama közül.

Nem csatlakozott hozzá Oroszország, Donald Trump amerikai elnök pedig tavaly nyáron jelezte: az Egyesült Államok 2020-ban kihátrál a megállapodásból.

Az ENSZ-jelentés szerint drámai átalakulás szükséges a világgazdaságban, le kell mondani a fosszilis üzemanyagok használatáról. A katowicei értekezleten azonban

az olajtermelő országok - az Egyesült Államok, Oroszország, Szaúd-Arábia és Kuvait - megakadályozták a jelentés ajánlásainak elfogadását, amit felháborodással fogadtak kisebb szigetországok és környezetvédelmi csoportok.

A katowicei klímacsúcs alkalmával az Egészségügyi Világszervezet (WHO) bemutatta jelentését az éghajlat egészségre kifejtett hatásairól. Becslése szerint a párizsi megállapodás végrehajtása évente egymillió életet menthet meg világszerte a levegőszennyezés csökkentése révén.