Mesežnikov: Lajčák megtépázta saját maga hitelét

Hogyan vélekedik Miroslav Lajčák váratlan visszakozásáról?
Ez politikai és jogi szempontból sem standard döntés, ilyenre 1989-től még nem volt példa. Adja magát a kérdés, hogy vajon mi váltotta ki azt az éles reakciót, hogy beadja a lemondását, illetve mi motiválja őt maradásra, hiszen semmi nem változott, a migrációs paktumot továbbra sem támogatjuk. Lehetséges, hogy a karrierje miatt, illetve az államfő és a kormányfő nyomásgyakorolása miatt döntött a maradás mellett. Politikailag ez a helyzet olyan precedenst teremthet, mellyel később a taktikázni akaró politikusok visszaélhetnek, felhasználhatják zsarolásra, egyebekre. Egyszóval ez egy nagyon problémás lépés.

Mi játszhatott kulcsszerepet abban, hogy Lajčákot maradásra bírták?
Úgy vélem, két kulcsfontosságú faktor. Az egyik Szlovákia külpolitikai irányultsága. Andrej Kiska számára Miroslav Lajčák egyfajta garanciát jelent, hogy eurotalanti marad az ország külpolitikai irányultsága. Ez Peter Pellegrini számára is fontos, ám neki elsősorban azért, hogy ne romoljon tovább kormánya imázsa. A másik faktor pedig Robert Fico. A kormányba való visszatérésének lehetősége az államfő és a kormányfő számára is elfogadhatatlan, illetve nehezen lenne emészthető. Kiska nyilván nem szeretné kinevezni a volt kormányfőt, ugyanakkor ez jogilag valószínűleg kivitelezhetetlen lenne. Pellegrininek pedig a kormányban való jelenléte lenne nagyon kellemetlen, hiszen a kiszivárgó információk szerint kettejük között konfliktusok vannak. Bár el kell ismerni, hogy Fico igyekszik megőrizni pozícióját, a sajtó előtt a Smer kétfejű pártként jelenik meg. 

Lajčák valóban garantálni tudja az ország euroatlanti irányultságát a történtek után?
Bevallom, nekem is kétségeim vannak azzal kapcsolatban, hogy milyen garanciákat kaphat Andrej Danko mellett, aki gyakorlatilag máris utasította őt egy találkozóra, amelyen ismét csak nagyon érzékeny, az euroatlanti külpolitikánk szempontjából kockázatos témákat akar megvitatni. Ilyen garanciákat a kormányfő nem adhatott neki. Az államfő pedig csak magáért kezeskedhet. Lajčák viszont akkor sem lépett, amikor bizonyos kérdésekben a Smer némely képviselői hajoltak el a külpolitikai irányultságunktól. 
 

A történtek után Lajčák megőrizheti a hitelét?
Egyértelműen meg kellett volna magyaráznia, miért döntött úgy, hogy miniszter marad. Vázolnia kellett volna követeléseit, például az ország biztonságpolitikai dokumentumainak parlamenti jóváhagyása lehetett volna maradása egyik feltétele. Vagy az egyértelmű állásfoglalás az ukrán–orosz konfliktust illetően. De ezt elmulasztotta. Olyan helyzet állt elő, amikor önmagával került szembe. A szavahihetősége már megtépázódott. Olyasmivel azonosult, amit két hete még ellenzett. Bár jó ügy érdekében mondott ellent önmagának. Ezt a helyzetet talán csak úgy küszöbölheti ki idővel, ha határozott álláspontot fog képviselni, ha törekedni fog arra, hogy az SNS külpolitikáját megfelelő mederbe terelje, illetve ha ez viszonylag gyorsan sikerülne neki. De arra is nagyon kíváncsi leszek, hogyan alakul a beharangozott Lajčák–Danko találkozó. Ha azonban Lajčák ismét behúzza a fülét, akkor végleg elveszíti hitelét. 

Elképzelhetőnek tartja, hogy Lajčák ezek után még induljon az államfőválasztáson?
Semmit nem mernék kizárni. Viszont úgy vélem, ez a botrány jelentősen megtépázta a szavahihetőségét a potencionális szavazói körében is. A felmérések közel 30 százalékos támogatottságot mértek neki, de ma már szerintem messze van ettől. Visszatáncolása már most is röhejes, ha két hónap múlva tényleg visszalépne és indulna a választáson, az égés lenne. Így is gond a benyújtott lemondása, mellyel nem tudjuk, hogy mi lesz.